Metheny, Pat: Tap: John Zorn's Book of Angels, Vol. 20 2013. június 05., Gyémánt Bálint
Pat Metheny - Tap: John Zorn's Book of Angels, Vol. 20
Pat Metheny több mint 35 éve készít lemezeket, közülük nem egy olyan album fűződik a nevéhez, amely a jazztörténet meghatározó mérföldkövének számít. Mindig fokozott izgalommal és nagy kiváncsísággal várom a következő megjelenését. Aki követi a zseniális gitáros, zeneszerző, hangszerelő munkásságát, nem tudhatja, mire számíthat.
A most kezemben tartott új lemezén furcsa módon egyedül szerzőként nem jeleskedik, viszont az állam is leesett, amikor megtudtam, hogy egyetlen kivétellel minden (!!!!) hangszeren ő játszik. Csak a dobolást bízta a saját formációiban már 11 éve jelenlévő Antonio Sanchez-re.
A koncepció szerint John Zorn szerzeményeit kelti életre.
Aki nem ismerné, John Zorn egy kivételesen sokszínű szaxofonos, multiinstrumentalista, de rengeteg albumon nem csak, mint előadó, hanem mint zenei producer, hangszerelő és zeneszerző is felbukkan. Zenéjében jól érzékelhetőek a klezmeres hatások, számomra egy igazán különleges élmény, hogy ezeket a motívumokat és zenei világokat Pat Metheny előadásában hallhatjuk. Igazi különlegesség. Metheny már megint bravúros újdonsággal rukkolt elő és képes volt egy olyan zenei környezetbe helyezni a saját egyéniségét, ami bár számomra teljesen szokatlan, mégis tagadhatatlanul az övé.
Az első felvételeket, a saját otthoni stúdiójában rögzítette két turné közötti pihenőidőszakban. Ugye van, aki így kapcsolódik ki... :)
A lemez nyitószáma a „Mastema”, számomra talán a legkedvesebb. Félelmetesen energikus tizenegy-nyolcados groove-ot hallunk először csak húros hangszereken, majd a dob berobbanásával, minden a helyére kerül.
Mint gitáros meg kell jegyezzem, hogy nagyon különleges, Metheny-től még soha nem hallott sound-ok is felbukkanak, igazából helyenként nem is lehet ráismerni, hogy ki játszik. Talán minden eddiginél bátrabban élt a stúdió adta lehetőségekkel. Rengeteg különleges effektet használ, például visszafele játszást még soha nem hallottam tőle.
Ha számít a műfaj, nem mondanám, hogy ez egy jazz album, bár nyilván mindenhol a jazz polcokon találkozhatunk vele a lemezboltokban, ha még egyáltalán van, aki lemezvásárlásra adja a fejét.
Azt gondolom, hogy ez a lemez, a kortárs, improvizáció alapú muzsika egyik legizgalmasabb kísérlete, amivel mostanában találkoztam.
Bár biztos vagyok abban, hogy közel sem lesz az egyik legnépszerűbb Pat Metheny nevével fémjelzett album, Maloschik Róbert épp a mai napon írt, hogy a new york-i jazzlistán most szombaton (június 8.) debütáló album, a második helyen indít...
