JazzMa

Friss Hírek

Lemezpolc kritika:
Charlap, Bill - Notes from New York

Charlap, Bill: Notes from New York 2016. május 04., Gáspár Károly

bill-charlap-notes-from-new-york.jpg

Bill Charlap - Notes from New York (Impulse! – Universal Hungary)


„Nyugi!”

Az 1966-ban, New York városában született zongorista, Bill Charlap nevébe igen sokszor belefutottam már, viszont játszani -eddig- nem hallottam. Ezért -mint egyébként mindig egy új lemez kapcsán- kíváncsian, jól eső izgalommal telve ültem le, és nyomtam meg a „play” gombot, hogy elinduljon a pianista új, trió albuma, a „Notes from New York”, melyen partnerei Peter Washington bőgős és Kenny Washington dobos. (Ha jók az értesüléseim, csak névrokonok az urak.)

Kilenc jazz standard hangzik el a felvételen. Vannak köztük jól ismert, közkedvelt darabok, mint például az „I’ll Remember April” (Gene DePaul), vagy az „A Sleepin’ Bee’” (Harold Arlen), de többségében -legalábbis számomra- újdonság erejével ható számok szerepelnek az étlapon, némelyikük a „megszokott” szerzőktől. Ilyen Vernon Duke-tól a „Not a Care in the World”, de említhetem még a Harry Warren-Ira Gershwin páros munkáját, a „There Is No Music”-ot.

Tehát adott egy jó trió, Bill Charlap vezetésével, akinek stílusában egyesül Oscar Peterson, Bud Powell, Red Garland, Winton Kelly és Thelonious Monk öröksége (is). A felvételről az első dal után egyből az jutott eszembe, bizony készülhetett volna az 50-es, 60-as években, hiszen teljesen azt az érát eleveníti fel. Ez nagyon szimpatikus számomra. Szerelmese vagyok a standard-eknek, és a fent említett korszaknak. Na de, most jön az a zavarba ejtő rész, amit nehezen tudok és akarok megfogalmazni, mert, hogy nem szívesen „bántok meg” egy nagyszerű stimkollégát.

Szóval, a „Notes from New York”-on „becsületesen” elmuzsikálják a kilenc dalt. „Dögös”, alapvetően középtempójú swing-ek uralják a terepet, de gyakorlatilag semmi nem történik... Charlap billentése olyan, mint amikor valaki meg akar simogatni egy kutyát, de igazából fél az ebtű’, ezért gyorsan megbúbolja, oszt már húzza is vissza a kezét. Nagyon-nagyon oda kellett figyelnem, miket is zongorázik, milyen figurák csendülnek fel, mert annyira „felületesen” ér hozzá a billentyűkhöz, hogy egyszerűen nem hallottam mi történik. Összemosódott az egész zongorázás, és úgy éreztem, a bőgő-dob páros mellett, egyfajta mellékszereplőként volt jelen -illetve, nem annyira jelen...- Charlap. A legfájdalmasabb az egészben, hogy többszöri próbálkozásra -denevérfüleket növesztve- azé’ rádöbbentem, hogy kiváló szólói vannak. OK, az igazsághoz tartozik, hogy a hangmérnök túlságosan „jóindulatú” volt Peter Washington bőgőshöz, és kissé feljebb tolta sávját a kelleténél...

A billentés „anomáliái” mellett, hiányoltam az albumon a katarzis élményt. Értem én, hogy ez egy „cool”, nyugis anyag, de azért egy-egy pillanatig csak kellene éreznünk valami „ jazz orgazmust”! A késztetést, hogy csettintsünk, vagy reflexszerűen felkiáltsunk: „yeah”!  ” Há’ nem? Há’ de! Nekem ez -sajnos- nem jött össze a Bill Charlap Trio „Notes from New York” című lemeze esetében, de mégis azt mondom: azért próbálkozzanak vele, mert -„hibái” ellenére- van egy hangulata, ami megfoghatja az embert.


Bill Charlap Trio: Notes from New York (Impulse! 2016)

1. I’ll Remember April

2. Make Me Rainbows

3. Not a Care in the World

4. There Is No Music

5. A Sleepin’ Bee

6. Little Rascal on a Rock

7. Too Late Now

8. Tiny’s Tempo

9. On the Sunny Side of the Street


Bill Charlap – zongora

Peter Washington – bőgő

Kenny Washington – dob


Vissza a lemezhez