JazzMa

Friss Hírek

Lemezpolc kritika:
Budjana, Dewa - Naurora

Budjana, Dewa: Naurora 2021. július 07., Barcsik Géza

dewa-budjana-naurora.jpg

Dewa Budjana – Naurora (MoonJune Records)


Indonéz fúzió világsztárokkal

A New York-i székhelyű MoonJune Records a világjárvány alatt sem tétlenkedett. A Leonardo Pavkovic által vezetett idén 20 éves cég az indonéz Mehsada független kiadóval közösen jelentette meg Dewa Budjana lemezét „Naurora” címmel. A 2021-ben megjelent korong összes szerzeménye a gitáros, komponista, hangszerelő munkája és a pandémia ideje alatt 2020-2021-ben kerültek felvételre.

Az 1963-ban született gitáros Indonézia nemzeti kincse, akinek lemezein a jazz nagyágyúi szerepelnek. A rock és progresszív zene műfajában szerzett hazájában nevet, amíg nem találkozott John McLaughlin, John Abercrombie, a Weather Report és Pat Metheny zenéjével. Ez a hatás megpecsételte sorsát. Hogy milyen mértékben, azt gyereki nevét olvasva megérthetjük: Mahavishnu Devananda és Shakti Dawainanda.

A lemez és a borítója színes, mint az indonéz népművészet. Dewa Budjana nagyon technikás gitáros és zenéjében a fent felsorolt előadók mellett nem lett hűtlen a nagy progresszív példaképek zenéjéhez sem (Pink Floyd, King Crimson, Yes…). A nagy lélegzetű kompozíciókon belül magától értetődő természetességgel vált nem csak ritmust, de teljesen eltérő hangszíneket és hangulatokat is.

A címadó „Naurora” című számban zenéjének minden jellegzetessége megjelenik. Szintetizátoros hangszőnyeg távol keleti színekkel, Pat Metheny-t idéző gitárszóló jellegzetes hangszínnel, monumentális érzelmi hatásokkal. Tört ritmusok és basszusgitár-szóló után szinte slágeres, himnikus dallam ismétlődése is a nagy példaképet idézi. A dobos itt Simon Phillips, aki a fúziós dobolás rockhoz közelebbi ágának virtuóz képviselője. Basszusgitáron és bőgőn Chick Corea legutóbbi a spanyol kompozícióit felelevenítő formációjának (Spanish Heart Band) zseniális kubai muzsikusa Carlitos del Puerto játszik, akusztikus zongorán csodagyerek, az indonéz származású, Amerikában 12 évesen befutó Joey Alexander, Herbie Hancock és Wynton Marsalis felfedezettje játszik. A billentyűs hangképeket Dewa Budjana játszotta fel.

Mindegyik kompozíció összetett, nagy ívű, funkys hatásokkal a „Swarna Jingga” című darabban (Mateus Asato gitárjátékával és a fantasztikus Jimmy Johnson basszusgitározásával, aki Steve Gadd állandó partnere is), és még Pink Floydos, David Gilmore-t tökéletesen idéző szólóval és szitárszerű témával a „Kmalasana” című opuszban.

A „Saban Shanti” című dalban nem kisebb legenda szólal meg összetéveszthetetlen szopránszaxofon játékával, mint Paul McCandless. Az Oregon zenekar oszlopos tagja Joey Alexander zongorajátékával, Ben Williams bőgő (Pat Metheny Unity Group) kíséretével, és Dave Weckl (Chick Corea Akoustic Band, Chick Corea Elektric Band…) hibátlan, mindig tökéletes, szofisztikált dobszólamával ad elő egy nagyon szép darabot.

A záró „Blue Mansion” című szám izgalmas, tört ritmusképleteivel és John McLaughlin-os dallamvilágával egy nagyágyú csatlakozásával hoz újabb színeket a lemezre. Gary Husband a kitűnő dobos és billentyűs most zongorán és szintetizátoron hagy mély nyomot a hallgatóban fantasztikus szólójával. John McLaughlin The 4th Dimension formációjának angol billentyűse, dobosa szinte mindenkivel játszott már a jazzszínpadokon.

Egy vállaltan eklektikus, egzotikusan színes zeneanyagot komponált Dewa Budjana a „Naurora” kiadványra, tisztelegve nagy példaképei előtt, és a kompozíciók megszólaltatásához hatalmas zenészeket nyert meg. Talán a pandémiának is köszönhető, hogy ilyen sok világsztárnak lett ideje az együttműködésre a turnék elmaradása miatt.


Vissza a lemezhez