Abbasi, Rez: A Throw of Dice 2019. október 30., Kolta Péter
Rez Abbasi - A Throw of Dice (Whirlwind Records 2019)
Rez Abbasi – gitár, szitár-gitár
Pawan Benjamin – szaxofon, bambuszfuvola
Jennifer Vincent – bőgő, cselló
Jake Goldbas – dob
Rohan Krishnamurthy – indiai ütőhangszerek
2013-ban a DownBeat szaklap a legjobbnak ítélte a feltörekvő tehetségek közül, majd a tíz legkiválóbb gitáros közé sorolta olyan nevekkel együtt, mint Bill Frisell, vagy Pat Metheny. Rez Abbasi valóban az egyik legeredetibb hang a jazz kortárs palettáján.
A New York-ban élő Abbasi Pakisztánban született, négyéves korában családjával Kaliforniába költözött és ott nőtt fel. A Manhattan School of Music berkeiben tanult jazz és klasszikus zenét. Később Indiába utazott, hogy helyi zenészektől, mesterektől tanuljon. Ha mindezt összerakjuk, el tudjuk képzelni Rez Abbasi zenéjének sokszínűségét.
Legújabb (október 18-án megjelent), sorban a tizenharmadik albuma egyben első filmzenéje is. Nem egy hollywoodi romantikus, vagy sci-fi filmet kell elképzelnünk, hanem egy 1929-ben készült, indiai némafilmhez írt muzsikáról van szó. Sőt, a megkomponált zenét élőben játszották el és rögzítették, melyet a Whirlwind Records adott ki a napokban. (Tudtommal a performansz és egyben a felvétel 2017-ben készült)
A zenét nem beszámolásra, vagy metronómra játszották, hanem a filmben szereplő karakterek, jelenetek lüktetése, így például az egyik szereplő pislogása adta azt. A zenei anyag harminc százaléka improvizáció. A lemezen hallható jazz-es hangvétel ekkor született. Kihívás volt Abbasi és együttese, a Silent Ensemble számára az, hogy amíg egy mai filmben szinte mindig szól valamilyen effekt, vagy zene (a háttérben), addig az album alapját adó némafilm esetében ilyesmi szóba sem jöhetett. Ez a zene semmiképp sem lehet aláfestő. Erősítenie kell a filmet, hallhatóvá tenni azt, ami nem látható a vásznon.
A „Mystery Rising” című kompozíció mintha szemelvények felvonultatása lenne. Sokféle téma szólal meg hirtelen tempóváltásokkal és meghökkentő hangszerelésekben. Aki a projekt hátterének ismerete nélkül esik a lemeznek, talán nem is érti, mi történik. Keveredik az indiai zene és a nyugati, klasszikus és rock muzsika.
A „Love Prevails” c. dalban ütőhangszerek és a gitár felelget, itt is tempóváltásokkal. Később a gitár szerepét átveszi a fuvola.
Az „Amulet and Dagger” szabad improvizációval indul.
A „Blissful Moment”-ben egy szép gitáros rész után klasszikus rock riff következik, ami szerintem Ritchie Blackmore-nak is tetszene.
A „Jugglers” szintén egy pár hangos rock riffre épül.
A „Snake Bite” egy teljesen szabad improvizáció, a „Movin Forward” pedig ismét rockosabb.
A „Wedding Preparation” c. dalban hallható az ismert téma, szóló, téma felépítés. Ám ez a dal is tartogat meglepetéseket.
Egyik dalban sem találunk sémát, mindegyik rendkívül érdekes, akár hangszerelés, akár hangszeres játék tekintetében. Az album nem az egyéni villogásokról szól. Egy-egy gitár riff, szaxofon betét, dobjáték az együttes játékát, hangzását erősíti, vagy feszíti, kiemelve a film jeleneteit, mélységeit. Ezzel együtt pazar szólókat is hallhatunk, például a „Wedding Preparation”-ben.
Szeretem, ha érezhető egy zenében a muzsikus gyökere. Nem hinném, hogy mindenkinek amerikai jazz-t, vagy kubai latint kell játszania. Már csak ezért is tetszik Rez Abbasi zenéje. Tudja, nem felejti el, honnan érkezett és visszanyúl gyökereihez, népzenéjével gazdagítja a jazz kimeríthetetlen tárát. Új lemezét pedig érdemes többször meghallgatni, elsőre csak felszínes képet kapunk az „A Throw of Dice” mély zenéjéről.
