Két félidő a Szakcsi testvérekkel

A Szakcsi testvérek, azaz Szakcsi Lakatos Róbert és ifj. Szakcsi Lakatos Béla (avagy Szakcsi Jr.) léptek fel a BJC színpadán január 3-án este.

Mindkettőjük trió formációban játszott, mégpedig azonos kísérő zenészekkel: Pecek Lakatos Krisztián bőgőzött, Balázs Elemér dobolt.

Az első részben Szakcsi Lakatos Róbert ült a zongoránál és adott a rá jellemző improvizatív zenéből egy kis ízelítőt a nézőteret majdnem teljesen megtöltő közönségnek. Azért használtam az „ízelítő” szót, mivel a négy kompozíciót felölelő program nem volt hosszabb 40 percnél.

Ebbe azért bőségesen jutott jobbnál jobb improvizációkból mind a három zenész részéről. Csak a második darab azonosításában kaptunk segítséget, azt is Balázs Elemértől, ez pedig Szakcsi Lakatos Róbert új szerzeménye volt, amit édesapja emlékére írt.

A szünet után a Szakcsi Jr. Trio-val a bop alapú modern mainstream világába érkeztünk. A Szakcsi Jr. Trio elnevezés nyugodtan használható, hiszen ők hárman sok éve játszanak együtt, három albumuk is megjelent.

Cole Porter standardjével, a „Love for Sale” negyedórás előadásával kezdtek. Szakcsi Jr. is ott volt Kenny Barron novemberi koncertjén, ahol ez volt nyitószám és elhatározta, hogy ők is kipróbálják az amerikai művész megközelítését a darab előadására.

A második szám egy Gershwin szerzemény volt, mégpedig a „How Long Has This Been Going On?”. Ez felhangzik Bertrand Tavernier 1986-ban készült „Round Midnight” filmjének zenei betétjeként is, mégpedig Herbie Hancock előadásában, amely a mostani interpretációt ihlette.

Már említettem, hogy a Szakcsi Jr. Trio-nak három albuma jelent meg eddig. Az első a 2008-as „Psalms” volt, amiről a „Swinging Chair” (Szakcsi Jr.) című darab került bele a mostani programba.

A sokak által „elcsépeltnek” nevezett Joseph Kosma remekmű, az „Autumn Leaves” zárta volna a programot, de a közönség még nem akart távozni, ráadást kívánt.

„Lassút, vagy gyorsat játssunk?” - Szakcsi Jr. kérdésre megoszlott a nézőtérről bekiabálók véleménye, ezért aztán a lassú „Someday My Prince Will Come” (Frank Churchill) volt a ráadás első fele, amely – minden igényt kielégítendő – átment egy gyors darabba.

Majdnem teltház, kitűnő zongoristák, nagyszerű zenészek, jó program, ezen az estén minden együtt volt.