Akiket mi (me and my lovely wife Gabriella) hoztunk Magyarországra! – 33. rész: Chico Freeman (2002. július 12.)

A következő hetekben a zsámbéki külföldi fellépőkkel folytatom sorozatomat!

Az amerikai szaxofonos, Chico Freeman svájci menedzsernője, Ilse Weinmann 2002 márciusában is jelentkezett nálam a Magyar Rádióban, hogy nyáron Chico újra jön Európába, és szívesen fellépne ismét Zsámbékon. De mivel az előző évben megjelent lemezén (Chico Freeman y Guataca „Oh, By the Way”) latin-amerikai zenészek játszanak, őket szeretné magával hozni.

Kapásból mondtam neki, szó sem lehet róla. A telefonvonal túlsó végén Svájcban nagy csend… Erre mondtam neki: „Ilse ne izgulj, összeállítok Chico-nak egy szupercsapatot fiatal magyar tehetségekből. Erre Ilse egy mélyet sóhajtott és azt mondta: Rendben van Róbert!”.

Így esett, hogy 2002. július 12-én este nem a Guataca, hanem a Cumó Trio+ kísérte a zsámbéki Romtemplom melletti totál teltházas domboldalon Chico Freeman-t.

Szokás szerint a mikrobuszon beszélték meg a programot (mivel Ilse megküldte a CD-t, így Cumóék betanulták mind a tizenkét dalt. De a ráadással együtt végül is csak 5 számot játszottak el a lemezről…).

Chico Freeman tenor- és szopránszaxofonon játszott, Oláh „Cumó” Árpád zongorázott, Horváth „Plutó” József – az első két számban bőgőzött, utána basszusgitározott, Mohay András – dobolt, Czibere József – kongázott, Dajka Krisztián a 3. számtól gitározott.

Az első két számot Chico Freeman aznap délután a mikrobuszban mondta meg a fiúknak:

Thelonious Monk: Well You Needn’t

Wayne Shorter: Footprints

Aztán jöttek a lemezről a számok:

McCoy Tyner: New African Village

Chico Freeman: Guitar

Chico Freeman: El mensaje

Chico Freeman: Viejo San Juan

Ez tapsokkal együtt 80 perc volt.

Utána jött a ráadás. Mielőtt visszamentek volna a színpadra mondtam, ha lehet, ne félórás ráadás legyen, mert utána megyünk vacsorázni a Matyiba. (Azt nem árultam el, hogy Gabi valahonnan szerzett lazacot, mert előző évben azt kért, de akkor a környező falvakban nem volt!)

Megértette intelmemet, így mindössze 14 perc lett a ráadás!

Utána a Matyiban, amíg vártunk a kajákra, Gabi kapott egy nagy friendly huggin’-t a lazacért. Nekem pedig megköszönte a meghívást és a nagyszerű magyar zenészeket. Azt is elmesélte, hogy az idén is tetszett neki a női előzenekar, a Ladies First. Különösen a bőgős lányt (Borbély Brigitta) és az énekesnőt dícsérte (Urbán Orsolya).

Aztán megjött a vacsora, jól bezabáltunk, és Chico utána még beszélgetett Cumóékkal, de a éjféli zárórára pont befejezték.

Gabinak adott két puszit, engem megölelt –majdnem összeroppantott…-, és befejezésül mondta, hogy máskor is hívjuk meg.