A jazztörténet kiemelkedő klarinétosai – 1. rész: 100 éve született Buddy DeFranco (Joe Fritz sorozata)

A jazz világában akármennyire is erőltetni próbálnánk, nem valószínű, hogy sok jelentős klarinétosra bukkanunk, ami egyrészt a hangszer technikai adottságai, másrészt a szaxofon divatosabb elterjedésével magyarázható.

Boniface Ferdinando DeFranco 1923. február 17-én látta meg a napvilágot a keleti parti New Jersey-ben, apja vak lantos volt, aki “civilben” egy lemezboltban dolgozott. A kis Buddy zeneszeretetben nőtt fel és már kamaszkorában testvéreivel a helyi lokálok sztárjaivá váltak. Néhány tánczenekari munka után jelentkezett egy versenyre, melyet a híres zenekarvezető, Tommy Dorsey szponzorált és zsűrizett. Akkori tanára tanácsára csak félkézzel játszott a hangszeren, a másik kezével a feje tetején attrakciókat mutatott be, ezzel megnyerte a versenyt. Később megkérdezte Dorsey-t, hogy miért ezzel nyert, amikor a zenekarban nagyon komoly zenei színvonalát követel meg. Dorsey válasza egyszerű volt: “Hallottalak a verseny előtt gyakorolni”. Ebben az időben DeFranco Milhaud és Bartók zenéjét tanulmányozta, és a modern kortárs komolyzenei elemeket épített bele klarinétjátékába.

A Tommy Dorsey zenekar tagjaként szert tett komoly munkakapcsolatokra és meg is kapta a korszak legintenzívebb hatását, amikor a zongorista Dodo Marmarosa-val egy éjjel elmentek az 52-ik utcába, hogy hallják Charlie Parker-t. Későbbi visszaemlékezéseiben írta, nem tudták mit hallanak, de azt tudták, hogy ezt akarják ők is játszani.

A Dorsey zenekar kötött zenei stílusa elől saját zenekar megalapításába menekült és 1947-1949 között saját bigbandet vezetett. Ez a nagyzenekar financiális okból feloszlott ezért csatlakozott a Metronome All Stars-hoz, valamint egyetlen fehér zenészként a Count Basie Octet-hez.

Ebben az időben egyedüli klarinétosként sikerült a hangszert átemelnie a swing stílusból a bebop zenébe. 1953-ban jelent meg az első saját albuma a Verve kiadónál „Mr. Clarinet” címen. “Addig minden klarinétos úgy akart játszani, mint Benny Goodman, vagy Artie Shaw, de ezután mindenki úgy akart, mint Buddy DeFranco” - mesélte a vibrafonos Terry Gibbs, amikor átvette barátja poszthumusz életműdíját.

1953 és 1960 között Buddy DeFranco szinte minden Verve kiadónál szerződtetett jazz sztárral készített lemezeket, mint Oscar Peterson, Lionel Hampton, Stan Getz, Art Tatum, Ella Fitzgerald, Billie Holiday, Harry Edison, Herb Ellis, Barney Kessel, és sokan mások.

9 éven át nyerte el az év klarinétosa díjat a Down Beat és a Metronome újságoktól, valamint a Playboy All Stars tagjai közt is szerepelt.

1960-ban, amikor már a beatkorszak is a levegőben lógott, egy alkalommal nem volt ráérő zongorista és gitáros sem. Kényszerűségből egy harmonikást ajánlottak neki, mellyel egy új világ nyílt meg a modern zenei életben. Tommy Gumina és DeFranco négy éven keresztül 5 lemezt adott ki, a klarinét-harmonika kombinációja mellett a politonális hangzásokkal kísérletezve, mely annyira modernnek számított, hogy Stan Kenton is támogatásáról biztosította őket. Gumina végül megalapította saját erősítő cégét Polytones néven és a quartet feloszlott.

1965-ben, mint a Leblanc klarinétok hivatalos reklámozója modern jazzlemezt készített basszusklarinéttal az Art Blakey and the Jazz Messengers kíséretével. A lemezen Ornette Coleman és John Coltrane kompozíció is hallhatóak.

1966-ban már a hangszer és a piac teljes elhagyásán gondolkodott, amikor New York-ból hívást kapott egy érdekes ajánlattal…. 1966-1974 között kilenc éven keresztül vezette a Glenn Miller zenekart, felfrissítve a hangszereléseket, kiváló hangszerszólókkal feltüzelve a közönséget. Bejárták az egész világot Ausztráliától Japánig. Louis Armstrong egykori klarinétosa követte őt a zenekar élén, Penauts Hucko, de 9 hónap múlva csődbe vitte a zenekart, munkabírása nem volt olyan, mint elődjének.

Buddy DeFranco ebben az időben belépett az úgynevezett újjászülető zenészek csapatába. Kottákat publikált, oktató lemezeket készített, tanított és elsőként szerződött le a Yamaha klarinétok hivatalos endorser-eként.

1975-2011 között a legaktívabb éveit is megcáfolva dolgozott és klarinétozott, saját TV műsort kapott, olyan nagyságokkal készített felvételeket, mint Oscar Peterson, Joe Pass, Niels Henning Ørsted Pedersen, Terry Gibbs, Joe Williams, Dave McKenna, John Pizzarelli, stb.

1996-ban Grammy-díjra jelölték legjobb jazz-szóló kategóriában.

Hogy miben rejlett Buddy DeFranco lényegi ereje, mint jazzklarinétos? A válasz egyszerű, de nehéz kimondatlanul értelmezni. Ő egyaránt volt klarinétos és jazz-zenész is, sosem engedte, hogy az egyik a másik fölé kerekedjen. Ennek köszönhető, hogy mind a klarinétosok, mind a modern jazzel foglalkozók is a legmagasabb emeleten kezelik személyét.

Buddy DeFranco 90 évesen adta utolsó koncertjét, amikor a Nemzetközi Klarinétos Szövetség életműdíjjal tüntette ki.