Pat Martino Trio, Jazz Alley, Seattle, USA (2017. július 18.) - Szöveg: Dr. Szabó Csaba, képek: Dr. Pacher Pál
Pat Martino-ról - habár élő legenda a gitáron - eddig a JazzMa.hu olvasói csupán csak Balogh Roland kapcsán olvashattak (a zsüri elnöke volt a Wes Montgomery versenyen, amit Rolandunk nyert pár éve). http://www.jazzma.hu/hirek/2015/10/20/exkluziv-interju-balogh-rolanddal-a-wes-montgomery-jazz-gitarversenyrol/
Pat Martino élete egy legenda, betegségéről (születési rendellenessége, egy agyi érbetegség súlyosan debilitálta, és az operáció után majdnem mindent elfelejtett, gitározni is újra meg kellett tanulnia) sokat cikkeztek annak idején (nemcsak jazz újságok, de orvosi szaklapok is!). De ez már régen volt, és talán jobb lenne koncentrálni az "újjászületésére", és az utóbbi évtizedek kiváló lemezeinek sorozatára, és arra az örömteli tényre, hogy továbbra is rendületlenül járja a világot, koncertezik, és zenei tudása, muzikalitása semmit nem kopott.
Már jó pár éve ugyanabban a felállásban koncertezik: Pat Bianchi Hammond B3 orgonán kíséri, és Carmen Intorre dobol. Ahogy az egy Pat Martino koncerten szokott lenni, a vékony, törékeny, hófehér hajú Pat végig egy sámlin ülve, le-lepillantva a kottára és oda-odanézve zenésztársaira, minimális bekonferálásokkal kísérve játszotta a majd' kétórás programot, fele-fele arányban standardeket és saját kompozíciókat. A mostani programban a standardok közül az "Oleo”, a "Duke Ellington's Sound of Love" és a "Round Midnight" voltak az est fénypontjai, a sajátok közül talán a "Nightwings" és a záró szerzemény, a "McTuff" (Jack McDuff tiszteletére).
Pat Martino gitározása a blues-ból, Wes Montgomery-ből, a 60-as évek-beli Philadephia soul-jazz-ből, és sok más elemből táplálkozik. Ennek ellenére (vagy talán éppen ezért?) egyedi, pár hangból tisztán felismerhető, hihetetlenül "fluid", muzikális, őszinte. Sokan próbálják utánozni, de azok csak halvány másolatok. Pat egy eredeti, utánozhatatlan, régivágású gentleman-zenész, egy elmúlófélben levő generáció egyik utolsó mohikánja: egy egyszeri, egyedi "darab". Ahogy Amerikában mondják: "They don't make them like they used to".
Dr. Pacher Pál kollégám és barátom profi fotóival kívánunk Pat-nek boldog szülinapot (augusztusban lesz 73 éves), és sok-sok év további sikeres karriert.
