Világsztárok Magyarországon – A Stanley Clarke Band a BS-ben 1985. október 24-én
2012. szeptember 14., Maloschik Róbert
Mivel a JazzMa.hu egyik székesfehérvári munkatársa, Márkus József hihetetlen mennyiségű cikket tett el/gyűjtött össze a magyarországi jazzkoncertekről, így evidens volt, hogy ismét őt kérem fel egy kis „sajtófigyelésre”.
Mielőtt azonban az értékes relikviákat alább közzétenném, elmesélem, hogy lapunk főmunkatársa, Szász Gabriella akkoriban már pár éve a feleségem volt, így pontosan tudtam, hogy például Stanley Clarke is a kedvenc muzsikusai közé tartozik. (Jó példa erre, hogy az anyakönyvvezetőhöz nem a nászinduló dallamaira vonultunk be, hanem a Griffith Park Collection néven az 1980-as évek elején két LP-t is készítő –neki mindkettő megvan!- jazz szupergrup (amelyben naná, hogy Stanley Clarke volt a bőgős…) egyik felvételére (I Want to Be Happy), amit egyébként Nancy Wilson énekelt velük…) Ezért aztán vettem két jegyet a koncertre. Mivel Gabi akkor már kilencedik hónapos terhes volt nem a küzdőtérre vettem jegyet (nehogy a tömeg kilökdösse belőle a gyereket…), hanem inkább az I. emelet első sorában, de pont a színpaddal szemben. Igaz, az olyan távol volt a színpadtól, hogy bolháknak tűntek a zenészek. De a hangerő… csak azt tudnám feledni! Heavy metal zenekarok is megirigyelhették volna azt a bődületes hangerőt. Hogy erre miért volt szükség, a mai napig nem tudtam megfejteni. Az viszont biztos, hogy a gyerek úgy elkezdett kapálódzni anyja hasában, hogy megrémültünk, hogy ott szüli meg, így a második szám közben elhagytuk a helyszínt és hazajöttünk. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy így aztán többek között arról is lemaradtunk, hogy az akkor általam még nem ismert Makovics Dénes, hogyan „játszotta ki a szemét” Stanley Clarke-nak, basszusgitáron… Ezt azonban Dénes interpretálásában elolvashatják mai másik cikkünkben!
És akkor alább Márkus Jóska kollekciója. Igaz, nem a Griffith parki képtárból…
Habár a cikkekben következetesen Robert Brookings-nak írták a Stanley Clarke Band billentyűs-énekesét, természetesen arról a Robert BROOKINS-ról van szó, aki 1962. október 7-én született a kaliforniai Sacramento-ban és 2009. április 15-én halt meg a szintén kaliforniai Elk Grove-ban. Negyven hat és fél éves volt.
Viszont a kérdéses budapesti koncert idején még csak 23!
