A Beatles és a jazz – Helter Skelter
2013. október 06., Maloschik Róbert
Ezt a dalt Paul McCartney írta 1967 őszén. 1968. szeptember 19-én vették fel a londoni Abbey Road stúdióban, és ez lett a két és fél hónappal később megjelent „The Beatles” (White Album) dupla LP harmadik oldalának utolsóelőtti, 6. track-je.
A „Helter Skelter” születésének körülményeiről egy későbbi interjúban McCartney elmondta, hogy a dalt tulajdonképpen Pete Townshend, a Who együttes énekes-gitáros-zeneszerzője ihlette. Ugyanis Townshend azt nyilatkozta az 1967 októberében megjelent „I Can See for Miles” című kislemezükről, hogy ez a leghangosabb, legmocskosabb és legagresszívabb single, amit a Who valaha is megjelentetett. És mivel épp akkoriban jelent meg egy cikk arról, hogy McCartney csak balladákat tud írni, így Paul azonnal nekiült és megírta a The Beatles valaha volt leghangosabb és legagresszívabb dalát. Aztán hónapokon át jegelte. Érlelte magában. Igaz, társainak nem szólt erről semmit. Így amikor 1968 júliusában megkezdték a „White Album” felvételeinek sorát, 18-án a session végén McCartney megkérte John-t, George-ot és Ringo-t, maradjanak még egy kis örömzenélésre. Majd kitette a kottákat és instrukciókat adott. A fiúk először meglepődtek, de aztán dühödt energiák felszabadulása közepette belevágtak 27 perc 11 másodperces eszeveszett jam-be. (Ezt később 4’37”-re editálták az 1996-ban megjelent „Anthology 3”-re.)
Érdekes, hogy végül is csak a jam után két hónappal szeptember 19-én vették fel a „The Beatles” dupla LP-re a nótát. 18-szor futottak neki. Amikor a tizennyolcadiknak vége lett Ringo a levegőbe hajította a dobverőket és így kiáltott: „Vízhólyagok vannak az ujjaimon!”.
A fiúk annyira begerjedtek, hogy ki így, ki úgy vezette le a belső feszültségeket. George például meggyújtotta a hamutartóban elnyomott csikkeket és a feje fülé tartva rohangált a stúdióban, kvázi Arthur Brown-t mímelve.
A lemezre felkerült változaton a Beatles összeállítása a következő: Paul McCartney – szólógitár, basszusgitár, vezető énekszólam, háttérének; John Lennon – szólógitár, basszusgitár (!), háttérének, szaxofon (!!!); George Harrison – ritmusgitár, háttérének; Ringo Starr – dob. És Mal Evans (a Beatles roadja…) – trombita!
A „White Album” néven elhíresült „The Beatles” című dupla LP Angliában 1968. december 7-től 1969. február 8-ig volt listavezető, két részletben nyolc héten át. Végül 22 hetet töltött a listán és ez alatt több mint másfél millió példányt adtak el belőle. Mivel azonban ez duplalemez volt, így háromszoros platinalemezként regisztrálják Nagy-Britanniában.
Amerikában Karácsony és Újév között, azaz 1968. december 28-án került Number One pozícióba és 1969. március 29-ig, vagyis két részletben 9 hétig vitézkedett. Viszont a Billboard 200-as listájáról csak 155 hét után „múlt le”, és a nagyjából három év alatt több mint hétmillió darab kelt el belőle.
De a „Helter Skelter” című Beatles dalnak van egy árnyoldala is. Ugyan a „helter skelter” a vurslikban használatos „hullámvasút”-ot jelenti, történészek és regényírók azonban használják úgy is, mint „egy birodalom bukása”. A rituális gyilkosságairól elhíresült Charles Manson kaliforniai hippy kommunájában azonban a „Helter Skelter”-t egy közelgő apokalipszis előfutáraként értelmezte. Ahol a fehérek feketéket ölnek. Így küldte gyilkolni „családjának tagjait”. A los angelesi főügyész, Vincent Bugliosi –aki a vizsgálatot vezette Manson és gyilkos családtagjai ügyében- később „Helter Skelter” címmel írt regényt az ügyről, ami több hónapon át vezette az amerikai Best Seller listát. Sőt, két különöző filmet is készítettek belőle…
A jazz feldolgozások időrendben: a „Helter Skelter”-ből az elmúlt 45 évben mindössze hat jazz feldolgozás készült. (Ebből öt már a 2000-es években. Ráadásul egy az én kérésemre, amit Zakar Zoltán hangszerelt a Budapest Ragtime Band-nek!) Legalább is én ennyiről tudok…
The Bobs 1’56” (The Bobs 1983 LP) (a capella!) (Grammy nomination in 1984!)
(Gunnar Madsen, Matthew Stull, Janie Scott, Rixhard Greene – voc)
Scenario 8’53” (Jazz The Beatles 2002 CD)
(Alberto Marsico – org, Simone Santini – ss, Enzo Zirilli – dr)
Doug Pauly Trio 3’28” (Radiowave 2003 CD)
(DP – g, Gerry Pineda - b, Rob Lautz - vib)
Budapest Ragtime Band 5’08” (Márványterem – 2007. október 12.)
(Gayer Ferenc – b, bl, Papa Fleigh – cor, Palotai Ferenc - tp, Diószegi Tamás – tb, Farkas Gábor - cl, Antal Tibor - v, Stein Ferenc – p, Weszely János - dr)
Juan Cruz de Urquiza 10’11” (Vigilia 2007 CD)
(Juan Cruz de Urquiza – tp, Miguel Tarzia – g, Mariano Otero – b, Daniel „Pipi” Piazzolla – dr)
Richard Cheese 2’23” (Live at the Royal Wedding 2011)
(RC – voc, Bobby Ricotta - p, Billy Bleu - bg, Laighton Millea - dr)
