JazzMa

Friss Hírek

Lemezpolc kritika:
Sirkis, Asaf - Our New Earth

Sirkis, Asaf: Our New Earth 2019. december 30., Salvai Ádám

asaf-sirkis-our-new-earth.jpg

Asaf Sirkis - Our New Earth (MoonJune Records)


Egy rendkívül hosszú album akadt a kezeim közé. Két lemez és tizenegy dal várt rám meghallgatásra, és kerestem is az időt rá. A Sirkis/Bialas IQ projekt „Our New Earth” anyaga a téma a következő sorokban.

(A dupla CD pár hete jelent meg! A négy muzsikus közül Sirkis Izraelből költözött Londonba, az énekesnő lengyel, de Németországban él. A billentyűs és a basszusgitáros brit. A lemezkiadót pedig egy New York-ban élő szerb működteti! – A szerk.)

Az összes elhangzó dal a dobos Asaf Sirkis, vagy az énekes Sylwia Bialas által komponált mű. Kettejüket billentyűs hangszereken Frank Harrison, basszusgitáron pedig Kevin Glasgow egészíti ki. A felvételek még 2017 augusztusában készültek Londonban, majd a 2019-es év elején került sor a végső munkálatokra. A borítóképek Sylwia Bialas keze munkáját dicsérik. A lemezekkel járó bemutatkozó könyvecskében megkapjuk a dalszövegeket is, illetve egy bizonyos Bill Bruford (igen, igen, a legendás angol dobosról van szó!) ír hosszasan, részletesen mindkét CD-ről külön. Ezt igen hasznosnak találtam, hiszen egyfajta útmutatásként és betekintésként olvastam a lejegyzett sorokat.

Az első dal - If Pegasus Had One Wing (He Would Fly in Spirals)- első hangjai már egy különleges hangulatot ébresztettek bennem. Érződik nagyon, hogy sok irányból táplálkozik a zene. A lengyel éneklés szokatlanul hangzott számomra, de igazán jól illett egymáshoz a zenével.

A „Land of Oblivion” Kevin Glasgow szóló játékával kezdődik 6-húros basszusgitáron, amihez énekkel csatlakozik később Sylwia Bialas. Lassan építkezik a dal, hogy végül egy kellemes atmoszféra épüljön fel a zenészeknek hála.

Hasonlóan egy hangszer egyedül szerepeltetésével kezdődik a „Letter to A.”, ezúttal az orgonáé a főszerep. Bialas hangja itt is nagyon gyönyörű és az apró részleteknek köszönhetően kiváló összképet kapunk.

Asaf Sirkis dob intrója után folyamatosan beépül a zenekar további része a „Reminiscence”-ben, továbbra is megőrizve a lírai, álmodozós hangulatot.

A „Chiaroscuro” e tekintetben hasonlóan áll össze és a CD csere alatt arra jutottam, hogy tulajdonképpen mindegyik dal nagyon kevésből, egy, esetleg két elemből indul, és azok is inkább lassabb tempóban kezdenek. Innen aztán lehet, hogy a szerzemény végére teljesen átszellemülten, egy sokkal felhevültebb állapotban kötnek ki a zenészek, de könnyen fenntartják a kezdeti atmoszférát is.

A második CD-n az első két kompozíció együtt alkotja a „The Earth Suite”-et. Előbbi a „Rooting”, utóbbi az „Our New Earth” címen szerepel. A másodiknál Sirkis lép elő és áll a középpontba a legkülönbözőbb ritmusokat énekelve, dobolva és egy másik tudatállapotot körvonalazva ezzel. Egy kisebb átvezető után viszont visszatérünk a már korábban megszokott világhoz, de valahogy mégis másnak, többnek érzem a zenészek játékát.

A „Message from the Blue Bird” hangzásában, érzetében sokkal inkább egy klasszikusabb vonalat, az album elejét idézi már. Harrison itt is egy kiváló zongoraszólóval jelentkezik.

Szokatlan hanghatásokkal kezdődik a „Spooky Action at a Distance”, a kísérletező kedv erősen jelen van. Ez jellemző az album teljes terjedelmére, a hangszerekben rejlő lehetőségek kiaknázása egyértelmű cél a művészek számára.

Az utolsó előtti kompozíció, a „Nocturnity” egy nagyon lírai és érzelmes alkotás. A dalszövegben szép képek jelennek meg (a lengyel szövegek mellé angol fordítások is jártak), és mindez kiegészül a kellemes hangszeres játékkal.

Zárásként pedig a „Picture from a Polish Wood”-ot hallgathatjuk meg, ami tempós dobbal kezd, a többi résztvevő pedig lassabb, elnyújtottabb módon nyilvánul meg. Az összes zenész kiválóan tölti be a szerepét még egyszer utoljára.

Az egész album során tetszett, hogy érezhető, hallható volt a zenei világok sokasága, amik hatással lehettek a művészekre korábbi pályájuk során.

Sylwia Bialas énekhangja és annak a használata nem egyszer meglepett a lehető legjobb értelemben. Asaf Sirkis zenekarvezetőként tudott kiváló kísérő lenni, rukkolt elő kreatív megoldásokkal. Frank Harrison a billentyűs hangszereknél mindig hozott egy hangzást, amivel alapjaiban meghatározta a zenekar megszólalását, vagy csak egyszerűen biztos háttérként összetartotta ezt a kreatív hullámzást. Kevin Glasgow pedig nem egyszer fogott meg a játékával, ugyanolyan jól szólt a kíséretben és a szólózás esetében is.

Összességében egy hosszú album lett az eredmény, amit azoknak javasolnék, akik tudnak időt hagyni maguknak az átszellemülésre. Egy izgalmas zenei és lelki utazásra hív ez a lemez.


Sirkis/Bialas IQ – Our New Earth (2019)


Disc 1

  • ·If Pegasus Had One Wing (He Would Fly in Spirals)
  • ·Land of Oblivion
  • ·Letter to A.
  • ·Reminiscence
  • ·Chiaroscuro

Disc 2

  • ·Rooting (The Earth Suite)
  • ·Our New Earth (The Earth Suite)
  • ·Message from the Blue Bird
  • ·Spooky Action at a Distance
  • ·Nocturnity
  • ·Picture from a Polish Wood


Asaf Sirkis – dobok

Sylwia Bialas – ének

Frank Harrison – zongora

Kevin Glasgow – basszusgitár


Vissza a lemezhez