Johnson, Marc: Overpass 2021. szeptember 27., Gáspár Károly

Marc Johnson - Overpass (ECM/Hangvető)

„Nyolc dal, egy bőgő(s)”

Ezúttal igen merész vállalkozásba kezdtem kritikusként, hiszen annak ellenére, hogy zongorista vagyok, mégis egy szóló bőgő lemez került hozzám. Azért mertem igent mondani Maloschik Róbert Főszerkesztő Úrnak a korong recenziójával kapcsolatban, mert egyik kedvenc basszistám, Marc Johnson új felvételéről, az „Overpass”-ről van szó.

Marc Johnson (1953) 25 éves korában került be a zseniális zongorista, Bill Evans triójába, mely együttműködés a zenekarvezető 1980-ban bekövetkezett haláláig tartott. Ez a viszonylag rövid idő (két év) is elég volt a bőgősnek, hogy bizonyítsa, kivételes tudású muzsikusról beszélünk, akire mindig figyelnünk kell.

Marc Johnson Evans-on kívül olyan nagyságokkal játszott együtt -a teljesség igénye nélkül-, mint Stan Getz, Joe Lovano, Michael Brecker, vagy Gary Burton.

Az utóbbi jónéhány évben legtöbbször a brazil származású, csodálatos énekes-zongorista, Eliane Elias albumain tűnik fel. A miértre egyszerű a válasz: házaspárról van szó.

Az „Overpass”-en öt Johnson kompozíció mellett felcsendül Eddie Harris klasszikussá vált blues témája, a „Freedom Jazz Dance”, és két olyan dal, melyet a bőgős sokat játszott a Bill Evans Trio-val, méghozzá Miles Davis-től a „Nardis”, és Alex North „Love Theme from Spartacus” című balladája.

A CD hangulata tökéletesen illeszkedik az ECM lemezekre jellemző melankolikus vonulatba. Johnson elsősorban nem a virtuozitását akarja megmutatni -teszem hozzá: ez is megtörténik, de nem „erőszakosan”-, inkább a mélységre, a mondanivalóra helyezi a hangsúlyt.

A standard-ek, és a saját munkák révén egyaránt azt mondja nekünk a nagyszerű művész: íme, így kell letisztultan, nyugodtan, ízlésesen átadni a bennünk rejlő muzsikát. Álljunk meg egy pillanatra, hagyjuk magunk mögött a hétköznapok rohanását, a stresszt, a megfelelni akarást. Csak a zene van, arra koncentráljunk!

Érdekes, hogy a távol-keleti népek zenéje mennyire megihlette Johnson-t; bizonyítják ezt a „Samurai Fly” és a „Yin and Yang” című darabjai. Ezek kapcsán is erősen a fent említett úton halad, főleg a „Yin and Yang” kapcsán éreztem, hogy lehetne akár speciálisan meditációhoz készült zene is.

Pengetéssel és vonóval egyaránt megszólaltja hangszerét Marc Johnson, aki az „Overpass” által (is) bizonyítja, hogy még mindig világ top bőgősei között kell említenünk a nevét.

Az „Overpass”-t a Johnson rajongók mellett azoknak ajánlom, akik nem ódzkodnak elmerülni egy titokzatos, meglepetésekkel teli, ugyanakkor a jazz hagyományait tiszteletben tartó világban. Tehát -reményeim szerint- mindenkinek.

Marc Johnson: Overpass (ECM 2021)

1. Freedom Jazz Dance

2. Nardis

3. Samurai Fly

4. Love Theme from Spartacus

5. Life of Pai

6. And Strike Each Tuneful String

7. Yin and Yang

8. Whorled Whirled World

Marc Johnson – bőgő