Hiromi: Silver Lining Suite 2022. január 17., Bereczki Bálint
Hiromi - Silver Lining Suite (Concord Jazz/Universal Hungary)
Az elmúlt, vészterhes hónapokkal fűszerezett időszak bizony elég keményen odavágott a zeneiparnak, és a jazz sajnos a legnagyobbat szenvedett műfajok között volt. Sokan azonban megpróbáltak a reménytelen helyzetből inspirálódni, kreatívan és tevékenyen kihasználva a karantént, és mivel koncertező zenészként semmi esélyük nem volt, komponistaként dolgozni a négy fal között.
Így tett a japán csodazongorista, Hiromi (1979) is. Amerikai turnéját törölték, szembesült a kihalt szellemvárosok lehangoló képeivel, mielőtt hazautazott. Ezek az érzelmi hatások inspirálták egy négy tételes szvit komponálására, amit saját zongorája mellett vonósnégyesre képzelt el: ez lett a „Silver Lining Suite”. Hiromi reflexiói, melyek az elkeseredettségen és a bizonytalanságon túl magában hordozzák a felszabadulás lehetőségét. Ahogy egy moll darab végül dúr akkordra zár.
Nem véletlen a klasszikus példa, a szvit nagyon sokat merít a klasszikus zenéből. A nyitó tétel, az „Isolation” szólamai vonalzóval szerkesztettek, gyönyörűen melodikusak, szárnyalóak. Hiromi virtuóz játékával, a bop zongoristák felé kacsint. Ez a zaklatott második tétel rázásaiból is szépen kiderül (The Unkown). A harmadik tétel (Drifters) a legjazzesebb, míg a záró (Fortitude) darabban érdekesség, ahogy a cselló próbálja hozni a walkingokat rendíthetetlenül a háttérben. Hiromi játéka egyrész egy olyan massza, amibe belegyúrta a huszadik század összes (nem csak jazz) zongoristaikonját, másrészt tűpontos, és meghökkentő fordulatokban gazdag. Komponálási technikájának filmzeneszerűsége vitathatatlan, a klasszikus technikák kreatív alkalmazásával nagyon izgalmas.
A lemez másik felén a szvit után felcsendül még pár saját kompozíció, a virágként kinyíló, gyönyörű „Uncertainty” a négy tétel utóirata, és megemlítendő még az „11:49PM” is, ami már szerepelt egy korábbi lemezén. Egy Shakespeare idézet inspirálta: “The night is long that never finds the day.” Hiromi ezzel a kompozícióval biztat mindenkit: lesz itt még szép világ egyszer, és a koncerttermek újra tele lesznek majd.
