Garber, June: Off the Carousel 2021. szeptember 23., Karosi Júlia
June Garber - Off the Carousel (Vesuvius Music)
Több, mint négyés fél évtizedes (1975) előadó karrierjével a Toronto-ban élő June Garber Kanada egyik vezető jazz-énekesnője. Számos produkció, zenekar, és lemez után 2021 szeptemberében negyedik jazz albuma jelenik meg „Off the Carousel” címmel.
Az album hangzásával, és az énekesnő előadói stílusával Natalie Cole-t és Norma Winstone-t juttatja eszembe. Letisztult, sallagmentes előadás, vonós zenekar, romantikus reperotoár. A lemez producere és billentyűse Lou Pomanti jegyzi a hangszereléseket is, melyek a kanadai jazz-produkcióktól megszokottan rendkívül professzionálisak és a hangszeres előadást is a pontosság, makulátlanság jellemzi.
Az első dal „He Never Mentioned Love” Curtis Reginald Lewis szerzeménye, aki számos jazz-szerzemény és album szerzője volt, többek között Billie Holiday, Shirley Horn, és Sarah Vaughan is énekelték lírai stílusú dalait. June Garber hangszínéhez és stílusához is kitűnően passzol az album nyitó dala.
Ugyanezt a hangulatot viszi tovább a híres Michel Legrand szerzemény a „Windmills of Your Mind”.
Ezután egy újabb ballada, a Ray Charles és Peggy Lee által is előadott „Just for a Thril”l következik.
A következő track előtt kicsit megdobbanhat a szívünk, ugyanis következik a „Spain”, mely köztudottan a lassú Intro után egy igazán virtuóz darab, ahogyan azt Al Jarreau-tól mindenki ismeri. Itt azonban némi meglepetés érhet bennünket, ugyanis egy igen lassú samba tempóban hangzik el a téma, ami egy egészen új érzetet ad a dalnak, helyenként felmerülhet bennünk a kérdés, hogy megél-e egyátlán így ez a ritmikus téma.
A „Shadow of Your Smile” minden szempontból megidézi a Barbara Streisand verziót. A „When October Goes” sötét hangulata után végre jön egy kicsit más hangzás: a „Come to Me High” című pop-sláger.
Egy kvázi bonus track-ként pedig a „Rules of the Rode”, ének és Fender Rhodes duóként hangzik el utolsó dalként a lemezen.
June Garber mintegy kalandos pályája és életútja összegzéseként állította össze a lemez repertoárját. Az énekesnő negyven év énekesi pálya után is intelligensen és érzékenyen megtalálja a számára legkifejezőbb, és stílusban leginkább passzoló dalokat. Az album hangzásában és hangulatában homogén, stílusában romantikus és nosztalgikus, mely nem tartogat számunkra nagy érzelmi megrázkódtatásokat és meglepetéseket, de kitűnően passzol egy melankolikus őszi délután hangulatához. Az interpretációt pedig a kanadai jazz produkcióktól megszokott, hihetetlen profizmus jellemzi, mely Lou Pomanti produceri és hangszerelői munkásságát is dicséri.