JazzMa

Friss Hírek

Lemezpolc kritika:
Davis, Miles - Rubberband

Davis, Miles: Rubberband 2019. szeptember 05., Simády Béla

miles-davis-rubberband.jpg

Miles Davis – Rubberband (Chesky Records - 2019. szeptember 6.)


Szeptember 6-án jelenik meg világszerte Miles Davis több, mint 30 éve dobozban lévő hanganyaga, a „Rubberband”.

„Az elképzelésem az album készítésekor az volt, hogy „Miles és Trevor Horn találkozik” – mondta Randy Hall, aki Zane Giles mellett a lemez producereként tevékenykedett. Közreműködésükkel Davis a Columbia kiadó elhagyása után, de még a „Tutu” megjelenése előtt, 1985 októbere és 1986 januárja között az Ameraycan stúdióban rögzítette a számokat.

Amikor a trombitás elhatározta, hogy készít egy új lemezt, felhívott néhány zenész-producert segítséget kérve. Paul Buckmaster, Bill Laswell és Steve Porcaro azonban különböző okok miatt nem vállalta a megmérettetést. A következő jelölt, Randy Hall – aki a „The Man with the Horn” lemezen már zenészként, producerként dolgozott Miles oldalán – elvállalta, és segítségül hívta Zane Giles gitárost. Hall az említett lemezzel nagyban hozzájárult Davis népszerűségének növelésében, hiszen a nyolcvanas évek elejétől a fekete zenét játszó rádiók rendszeresen műsorra tűzték a „visszatérő” lemez számait. A kapott instrukciók nyomán a két producer valami szintetizátor és dobgép alapokra, erős ritmusokra, ütős basszusra épülő zenét képzelt el, olyat, mint az akkori egyik legnagyobb sláger, a Frankie Goes To Hollywood zenekar „Relax” című szerzeménye produkált. Tipikus Trevor Horn hangzás. Nem akartak jazz számokat írni, Davis valami mást akart, az utca zenéjét, ami „funky” és „dirty”. A soul zenei hatások erősítésére néhány felvétel erejéig az énekes Al Jarreau és Chaka Khan szereplését is tervezték. A résztvevő zenészek végül is Hall és Giles mellett Wayne Linsey, Neil Larsen, Adam Holzman (billentyűs hangszerek), Glenn Burris, Michael Paulo (szaxofonok), Felton Crews, Cornelius Mims (basszusgitár), Steve Reid (ütőhangszerek), Mike Stern (gitár), Vince Wilburn Jr. (dob) voltak. Davis elégedett volt az elkészült alapokkal és nagy lelkesedéssel játszotta fel a trombita részeket.

Máig nem tudni pontosan, hogy miért nem fejezték be teljesen a felvételeket, tény, hogy Tommy LiPuma kiadó-menedzser a kicsit később elkészült „Tutu” című lemezt adta ki Miles Davis első Warner albumaként. Nem hibázott, hiszen Grammy-díjig menetelt a Marcus Miller hathatós közreműködésével készült mű. Easy Mo Be rapper, aki már Davis halála után a „Doo-Bop” című albumot végleges formájára szerkesztette, és annak producere volt, a „Rubberband” trombita sávjaiból néhány taktust felhasznált a „Fantasy” és „High Speed Chase” című számokban.

2017-ben Davis gyermekei, Cheryl és Erin, valamint unokaöccse Vince Wilburn Jr. úgy gondolták itt az ideje, hogy közkinccsé tegyék a dobozban lévő felvételeket. Először egy EP került kiadásra, majd most a teljes anyag elérhető lesz a gyűjtőknek. Az eredetileg tervezett ének részeket Ledisi, Lalah Hathaway, és Medina Johnson énekelték fel.

A modern kornak megfelelően választható, hogy dupla LP, szimpla CD, vagy letöltés formájában szeretnénk meghallgatni ezeket a dalokat. Az album hűen tükrözi Miles Davis iránykeresését a pop zene és a soul/jazz határvonalán. Jó, hogy végül is megjelenik, így újabb fejezetét ismerjük meg a ’80-as évek közepén egyre inkább a népszerűségre vágyó trombitás ikon zenei pályájának.

Tracklist:

1. Rubberband of Life (feat. Ledisi)

2. This Is It

3. Paradise (feat. Medina Johnson)

4. So Emotional (feat. Lalah Hathaway)

5. Give It Up

6. Maze

7. Carnival Time

8. I Love What We Made Together

9. See I See

10. Echoes in Time/The Wrinkle

11. Rubberband


Vissza a lemezhez