Ötcsillagos jazzélmény ötcsillagos környezetben a Varga Bendegúz Quartettel Balatonfüreden
Vasárnap este azon tanakodtunk, hogy a nem alacsony jegyár és a láthatóan nem túl népes közönség ellenére bemenjünk-e a báljairól híres hotel koncerthelyszínnek ideális, és igen hangulatos belső udvarára, de végül győzött a műfaj szeretete, és némi gintonic kíséretében beültünk Varga Bendegúz (dob), Komjáti Áron (gitár), Bögöthy Ádám (bőgő) és Ávéd János (tenorszaxofon) koncertjére. Mi a füredi programokat az interneten böngészve értesültünk az eseményről, de nem lehet szó nélkül elmenni azon tény mellett, hogy még a bejáratnál sem volt egy tábla sem, amely becsalogatta volna az arra tévelyedőket. Hátha nem csak a hozzánk hasonló "keménymagos" rajongókat érdekelte volna ez a majdnem "titkos" koncert.
A műsor elsősorban a névadó/zenekarvezető számaiból, valamint kisebb részben örökzöldekből állt – olyan magával ragadóan előadva a varázslatos helyszínen, hogy Pohner Laci barátom a szünetben kerékpárra pattant, és gyorsan elhozta a fényképezőgépét, hogy legalább a második részt megörökítse. És ha már így tett, utólag, a koncertélmény tartós hatásától vezérelve úgy döntöttünk, legyen egy kis beszámoló is, a képek mellé írva néhány sort a leírhatatlanról, azaz a zenéről, nehogy nyom nélkül múljon el ez a szép nyári este, amely nálam esélyes "Az év jazzkoncertrje" címre.
A quartet nagyon együtt volt, és valamennyi tagja nagyszerű szólókkal kápráztatott el, mind a saját szerzemények, mind a standardek esetén.
Varga Bendegúzt korábban csak zenekari tagként hallottam, most hallatszott, hogy ez az ő együttese.
Talán igazságtalan egy valakit kiemelni, de ha mégis muszáj, akkor Ávéd Jánosra szavaznék, miközben Bögöthy Ádám is gyönyörűen pengette hangszerét,
és Komjáti Áron gitárszólóinak érzékenysége és ízléses pedálhasználata is hozzájárult az élményhez. (Mondom ezt úgy, hogy nem igazán vagyok az effektek nagy rajongója.)
Szerencsére a szerény nézőszám se vette el a művészek kedvét a játéktól. Olyannyira nem, hogy már tulajdonképpen pakolni jöttek vissza a színpadra, de még (elég könnyen) sikerült rávenni őket egy utolsó ráadásra.
Mind a zenekar, mind a műsoruk koncertszervezőknek és a jazzt szeretőknek egyaránt nyomatékosan ajánlott!
