Magyar jazz zongoristák emlékeznek Chick Corea-ra

Körlevelet írtam a magyar jazz zongorista társadalomhoz, hogy írják meg benyomásaikat Chick Corea játékáról, rájuk gyakorolt hatásáról, vele kapcsolatos élményeikről. Nos, szép lassan csordogálnak a válaszok, amiket beérkezési sorrendben közlök. Eddig 13-an írtak! Aki eddig nem küldte, azzal sincs baj, küldheti még, mert március 1-ig fent lesz a cikk!

Gáspár Károly

„Megállt a latin-szív”

Kíméletlenül a múlandóságra emlékeztet bennnket az, hogy sorra mennek el nagy idoljaink. Még mindig hihetetlen, hogy nincsen már közöttünk Oscar Peterson, McCoy Tyner, Lyle Mays, és még folytathatnám a sort.

2021. február 9-én pedig a zseniális Chick Corea csatlakozott az égi jazz klub tagjaihoz. Az olasz és spanyol származású amerikai zongorista, zeneszerző nyilvánvalóan a jazztörténet egyik legjelentősebb alakja volt.

Már egészen fiatalon perfektül játszott modern mainstream jazzt, aztán fokozatosan alakította ki saját, egyből felismerhető stílusát, melynek ugyanúgy szerves része volt a latin zene, mint McCoy Tyner és Thelonious Monk játéka.

Bevallom őszintén, az erősen latinos, és a fúziós muzsikája nem tartozik kedvenceim közé, de természetesen mélyen meghajlok ezen munkássága előtt is. Azonban igazi „liebling”-jeim azon felvételei és koncertjei, melyek nagyobb mértékben kötődnek a fősodráshoz. Ezen belül is a Miroslav Vitous bőgőssel és Roy Haynes dobossal alkotott triója a favorit nálam.

Ezen formációtól, és egyáltalán Corea életművéből a szívemhez rendkívül közel álló két album az 1968-as „Now He Sings, Now He Sobs”, és az 1982-es „Trio Music”, melyen szabad improvizációk, és Monk kompozíciók fantasztikus feldolgozásai hallhatóak.

Jónéhányszor járt Magyarországon -Bartók hazájában, akit nagyon szeretett-, de sajnos úgy alakult, hogy nem jutottam el ezen koncertek egyikére sem. Zenéje, játéka viszont örök inspiráció marad számomra lemezei, koncertfelvételei által.

Köszönet mindenért, nyugodj békében, Mester!

Lakatos Béla (Szakcsi Jr.)

A Jazz világának meghatározó muzsikusa távozott a földi világtól ! A zsenik egyike ..... egyéniség, mint zongorista, mint zeneszerző - sajnos az a nagybetűs generáció, amihez tartozik lassan elmúlik ! Mongo Santamaria latin együttesében kezdte - innen a latin zene iránti szeretete, ami végig kísérte egész életében, aztán Blue Mitchell zenekara ! 1968 legendás trió albuma a Blue Note kiadásában ! Miles Davis, de sorolhatnánk napokig, a zseniknek mindegy mit játszanak, mert amihez nyúlnak minden arannyá változik ! Ettől függetlenül a tradíciók és a jazz gyökerei egész életében hallatszódott a játékán az új dolgokkal szoros kötelékben !

Márkus Tibor

Istenem, mekkora élmény volt találkozni vele! A zenei példaképem volt. Nyugodj békében, te géniusz!

Pataj György

Én lenyűgöző zongoristának tartom, főleg az Akoustic Band formációt szerettem, és a sóoló zongorázásai elképesztőek számora. Személyesen nem láttam. A nagy hármasból már csak Hancock él. (McCoy; Corea)

Szebényi Dániel

Chick Corea egy megkerülhetetlen szerző és előadó. Még különösen jazz érdeklődéssel sem kell rendelkezni ahhoz, hogy az ember találkozzon a nevével, zenéjével.

Nekem jópár nagyon kedves emléket adott. Amikor először meghallottam a Matrix című szerzeményét, nem akartam elhinni, hogy így is lehet zongorázni. Amikor megismertem a Beneath the Mask albumot az Elektric Band-től, utána hónapokig csak azt hallgattam. De az igazság az, hogy annyi zenét hagyott itt nekünk, ami kikerülhetetlen, hogy bőven van mit felfedezni az életművéből az elkövetkező generációknak is.

Egyszer láttam élőben a MoMSport színpadán.

Bori Viktor

Nagyon mellbe vágott a halálhíre - mintha közeli barátot vesztettem volna el - pedig személyesen soha nem találkoztunk.

Pedig egyszer emlékszem meghívtál  Robikám az általatok rendezett koncertjére a Kongresszusi Központba - szokásához híven kérte, hogy a színpadon is üljenek hallgatók - de sajnos aznap -  mint a BMC munkatársa - Steve Reich mellett kellett helyt állnom.

Aztán pár éve a Zeneakadémián is későn tettem fel a kezem, amikor kérte, hogy valaki menjen föl hozzá négykezesezni..;-)

Mégis tinédzser-koromtól meghatározó szerepe volt a zenei fejlődésemben. Első lemezeim között voltak a (még akusztikus) 'Return to Forever' albumok, melyek teljesen hipnotizáltak, ezután folyamatosan követtem a pályafutását, szinte az összes lemezét megvettem, ahol csak lehetett - Hágától Budapestig - számtalan koncertjén voltam, utoljára Temesváron láttam pár éve az Elektric Band-del - lenyűgöző volt.

Bizonyára egyetért velem minden zongorista-kollega abban, hogy Chick Corea egyedülállót alkotott, bármihez is nyúlt - legyen az szólózongorázás, akusztikus trió, illetve nagyobb formáció, vagy fusion jazz (korábban jazz-rocknak hívták), és akkor flamenco ihletésű projektjeiről nem is beszéltünk.

Zenéje itt marad velünk örökre – személy szerint tovább nyúzom emblematikus darabjait (Spain; Armando's Rhumba; La Fiesta) - bár ezeket is igazán csak ő tudta játszani, de ami ennél is fontosabb, örök inspiráció marad fiatalos és mindig pozitív kisugárzása, mellyel - még utolsó, a zenészekhez intézett szavaival is - a további alkotásra serkent bennünket."

Horváth János

Chick Corea az egyik legmeghatározóbb zenész, példakép és hős volt számomra, azt gondoltam, hogy aki ilyen természetfeletti képességekkel muzsikál, az soha nem halhat meg. Végülis örökké él zenéjén keresztül bennünk és azt hiszem, végleg beírta magát a történelemkönyvekbe élete munkásságával és új utakat tört a jazzben. Szerintem a jövő generációjának meghatározó és kikerülhetetlen alapköve lesz. Az első Corea szóló, amit leírtam, az a Chick Corea Bobby McFerrin duo koncertről volt a Blue Bossa című dal, már akkor megragadott játékának egyedi hangvétele, ami azt eredményezi, hogy két másodperc alatt ráismerni játékára, már csak a hangszer megszólalása miatt is. Egyedi játékmódja, precíz technikája és kifogyhatatlan kreativitása mindig is lenyűgözött.

Legutoljára az Akoustic Band-del hallottam koncertezni, a Müpában léptek fel, sosem felejtem el, ahogy a koncert után nagy magyar zongoristák és én körben álltunk a hallban és csak néztünk szótlanul magunk elé, erre Romhányi Áron törte meg a csendet, csak annyit tudott mondani: “Nincs mit tenni, sokat kell még gyakorolni.“

Jáger Bandi

Chick Corea korunk egyik legnagyobb zenésze volt.

A latin jazz-zongorázás első számú képviselője, de a “fusion” és a jazz-rock műfajában is ő volt a világelső.

Ő jelentette gyermekkorom legnagyobb inspirációját Oscar Peterson után.

Corea-t mindenki szerette, zenéje minden korosztályhoz szólt, stílusról függetlenül. Hihetetlen sokoldalúsága miatt nem csak a jazz-zenészek, de a rock-, latin-, vagy klasszikus zenészek is közel érezhették őt magukhoz, olyan mesterien ötvözte a műfajokat.

A legsokrétűbb zenész és zeneszerző volt.

A “Spain”, vagy az “Armando’s Rhumba”, és még bármeddig sorolhatnám… a világon minden zenész kedvencei.

Valóban a jazz egy része halt meg az ő halálával.

Kedvenc albumaim:

Chick Corea & The Spanish Hearth Band - Antidote 2019

Chinese Butterfly 2018

Chick Corea Elektric Band - To the Star Band 2004

Eye of the Beholder 1988

Burton, Corea, Metheny, Haynes, Holland   - Like Minds 1998

Chick Corea Elektric Band 1986

Touchstone 1982

Chick Corea and Return to Forever - Light as a Feather 1973

Rafael Mário

Nagyon sajnálom a történteket, hisz nekem gyerekkori példaképem. Első találkozásom a zenéjével körülbelül 7-8 évesen lehetett, amikor nagyapám kazettán mutatta nekem. Nagy hatással volt rám a zenéje már gyerekkorom óta. Szerencsére sok koncertjén voltam. Személyesen is találkoztam vele, de annyira izgultam, hogy csak hebegtem-habogtam és áradoztam róla. Nagyon sokat adott a zenei társadalomnak.

Egri János, Jr.
Chick Corea a világ egyik legjelentősebb, legkreatívabb és legértékésebb univerzális jazz-zenésze. Mindig is a kedvenc jazz-zongoristáim közé tartozott, mint szinte mindenkinek. Számomra az egyik leginspirálóbb művész, mint zongorista, mint zeneszerző.

Kompozíciói közül a "Like This", a "Bud Powell", a "Windows", a "Humpty Dumpy" és a "You're Everything" a kedvencem. Gyerekkoromban sokat hallgattam a szüleimmel Chick 1986-ban alakult fúziós jazz zenekarát, az Elektric Band-et. Később nagy hatással volt rám Miroslav Vitous bőgőssel és Roy Haynes dobossal alakult közös triója. Véleményem szerint ez az a trió, melynek hangzása az egyik legkülönlegesebb a világon. Rengeteget hallgattam az 1968-as "Now  He Sings, Now He Hobs", az 1982-es "Trio Music" és az 1986-os „Trio Music, Live in Europe” lemezt.

2014 májusában volt szerencsém hallani Őt élőben a Zeneakadémián, ahol teltházas szóló koncertet adott. Megénekeltette és meg is tapsoltatta budapesti közönségét. A koncert után sikerült vele egy közös fotót készítenem. Óriási élmény volt! Sosem felejtem el!

Nyugodj békében, Mester!

Csordás Gábor

Nálam a 3 kiemelkedő fúziós zongorista egyike volt: Hancock, Zawinul, Corea.

Ők hárman tudtak szerintem igazán egyedi módon játszani a zongorán kívül más billentyűs hangszereken is a jazz nyelvét beszélve.

Nekem ezért a Fender Rhodes hangzásával forrt össze Corea neve, nagyon szerettem azt is, ahogy Miles zenekarában játszott a „Bitches Brew”-n, de akár a „Live at Fillmore”-on, és természetesen a Return to Forever lemezein. A „Light as a Feather” a kedvencem az összes albuma közül, van rajta valami vibráló energia, amit később már egyre halványabban érezni csak a zenéjében, de ott teljes fényében ragyog.

A másik egyértelmű kedvenc a “Now He Sings, Now He Sobs”. A legkifacsartabb harmóniák a lehető legkönnyedebb, és befogadhatóbb kompozíciókba szőve, és a zongoraimprovizációk végtelen meanderezése, ahogyan mintha spirálszerűen haladnának befelé, egyetlen pont, egy hang felé.

Mint zeneszerző is az egyik legnagyobb volt a jazzben, ritkán írt egyszerű dolgokat, összetettségében szerintem csak Pat Metheny mérhető hozzá.

Rácz Roland (Vancouver, Kanada)

Chick Corea váratlan halála teljesen megdöbbentett. Ha egy embert kellene említenem, aki a legnagyobb hatást gyakorolta a zenérme és a játékomra, az Ő.

A hatása a jazz-re olyan léptékben mérhető, mint Bartók hatása a klasszikus zenére, aki egyébként Corea egyik legnagyobb példaképe volt. A hihetetlen méretű és stílusokon átívelő életműve szinte páratlan. Imádta, amit csinált, és egyfolytában új utak és új tehetségek után kutatott.

Kétszer volt szerencsém személyesen találkozni vele, egyszer Veszprémben, és egyszer New York-ban, a Blue Note klubban. Nagyon kedves és közvetlen volt, mindenkire szánt pár percet.

Egy mondatot olvastam tőle a napokban, amit magammal viszek egy életre. "Én nem akarok mester lenni, én diák akarok maradni, hogy minden nap tanulhassak valami újat."

Rest In Peace Mr. Corea... Return to forever..

Találtam egy közös képet, a C.T.A. big band hangszerelésem partitúráját tartja a kezében.

Tzumo (Oláh Árpád)

Hihetetlen Chick Corea halála. Nem hittem el, amikor hallottam a hírt…

Nem találkoztam vele személyesen. Mikor Robi bácsi meghívta szólóban a Kongresszusi Központba, akkor ott voltam. Amerikában töltött éveimben szerettem volna tőle tanulni, de akkoriban nem tanított.

Viszont létre hozott, nem is olyan régen egy online akadémiát, ahol részt vettem több hónapig.

Számomra lenyűgöző volt  minden, amit csinált. 16 evés koromban megtanultam az Elektric Band II „Paint the World” című lemezét, és csináltunk egy zenekart Zsemlye Sándor szaxofon, Jónás Ákos basszusgitár, és Tiba Sándor dob, a zenekarral csak Chick Corea számokat játszottunk, többnyire a legutóbbi lemezről. Rengeteg szólóját megtanultam, Matrix szóló az egyik nagy kedvencem.

Visszatérve az online Akadémiához, számomra az volt a lenyűgöző, hogy a Corea szerzemények között vannak, amik standards formai alapra épülnek, és vannak olyan kompozíciói, amik bonyolult több részből álló megkomponált számok.

Mindig azt gondoltam, hogy nagyon nagy agy lehet, és mindent alaposan átgondolva írt, tudatosan játszik.

Ez nem így van.

Ezt az akadémián tudtam meg tőle, hogy nem agyból komponált, hanem szinte autodidakta módon, hiszen ö az volt.

Azt mondta, hogyha elkezdene gondolkodni a skálákon, nem tudna játszani. Kérdezték tőle a móduszokat, és azt válaszolta, hogy igen hallott róluk, valami görög nyelven vannak, de nem érdekli, mert ha elkezdene gondolkozni, nem tudna játszani. Neki saját elképzelései vannak a skálákról és a zenéről.

Azt mondta, hogy ne foglalkozzál azzal, hogy mit mondanak a játékodra, mert senkinek nem kell megfelelned, csak önmagadnak! Viccelve hozzá tette, hogy miért? Kinek akarsz megfelelni? Az államnak?

Nagyon inspiráló személyiség volt, mellette nagyon aranyos, hihetetlen nagy zseni egyéniség, szabad ember.

Isten Nyugtassa!