Najee: The Morning After 2013. november 09., Albert Zoltán

Najee - The Morning After (A Musical Love Journey)

Az eredendően "west coast" smooth jazz műfaj keleti parti képviselői erősen szerepelnek az utóbbi időben, főleg a Billboard lista aspektusában nézve. Ezért egy újabb lemezt mutatok be a mai alkalommal, a szakma egyik "nagy öregjétől", Najee-től (Jerome Najee Rasheed – New York, 1957. november 4.), aki ma reggel egyből a New York-i Jazzlista 3. helyén nyitott!

A "The Morning After" - stílszerűen - a művész 13. lemeze, mely a balladák irányából közelíti meg a smooth jazz-t, ez a megközelítés természetesen eddig is szerves részét képezte a korábbi albumjainak.

Az elején egy szöveges bevezető (Anticipation) után zenés randevúra hívja a megszólaló hölgyet (Rendezvous) egy kellemes dal keretein belül, ami "San Tropez"-n folytatódik, bár itt már némileg negédes formában. Az "In the Mood to Take It Slow" egy vokális témát hoz be, Meli'sa Morgan vendégszereplésével, akit régen hallhatott a tisztelt közönség, mindezt jól egészíti ki Najee szaxofonjátéka. Majd egy meghittebb, bensőségesebb dal hallható (Paseo Nuevo), melyben a téma szopránszaxofonon hangzik el, az utazás hangulatát tolmácsolva, ezt a "Champs Elysées" váltja fel, erős és hatásos groove-jával, ezt pedig egy másfajta "groove"-olás váltja (Mafalala), ami a jazz, a reggae és az afrikai ritmusok érdekes egyvelegeként bontakozik ki. Ezután egy "hommage" következik, nevezetesen az idén elhunyt billentyűs-énekes legenda, George Duke-ra emlékezik Najee, és zenésztársaival mindezt érezhetően nagy tisztelettel teszik. A címadó dalban (The Morning After) a blues lép előtérbe, ezután pedig a fuvola kerül elő (Shinjuku) és megmutatja Najee, hogy ezen a hangszeren is kiválóan játszik. A lemez végén pedig egyértelműen az "east coast" jazz válik hangsúlyossá (W 72 and Broadway), ezzel zárva a változatos hangzóanyagot.

Sok új szín és hangulat fért bele a több mint 54 perces lemezbe, örömteli, hogy Najee mindezeket megosztotta Velünk.