Martiny, Benoit: The Grand Cosmic Journey 2016. június 17., Varga Bendegúz
Benoit Martiny Band - The Grand Cosmic Journey (BMB)
Az luxemburgi dobos, Benoit Martiny (1980) 12 éve vezeti saját nevét viselő bandáját. Garázs-zenekarként indultak, és a “jazz’n’roll” műfajától jutottak el addig az egyedi zenei világig, amely ma jellemző rájuk. Eddig öt lemezük jelent meg. Több jelentősebb jazzfesztiválon is felléptek világszerte. (Barquisimeto, Like a Jazz Machine, Manchaster, Sapporo, Space Lab, Oerol stb.)
Sőt, nem csak egy egyszerű lemezről van szó, hanem egy DVD-ről, amelynek a tokjában a hanganyagot tartalmazó CD is ott lapul. Az igényes koncertfelvételen nemcsak a zenészek művészi teljesítményében, hanem a hátuk mögé vetített improvizatív módon változó videókban és animációkban is gyönyörködhetünk.
Az egyébként alt- és tenorszaxofon, dob, basszusgitár, gitár felállású zenekar egy további szaxofonossal (Roby Glod), egy basszusklarinétossal (Michel Pilz) és egy billentyűssel (Leon den Engelsen) egészült ki erre az élő felvételre. A banda bőgőse a magyar Kém Sándor (Nagykanizsa – 1983), akinek játéka feltűnésmentesen, de elsőrangúan segíti a zenei folyamatokat.
Az első szám egy 11 perces, több tételes mű. A free jazz nyitány után egy 3/4-es, a szaxofonkórus által megszólaltatott jazz téma csendül fel. Pszichedelikus, és egyben kiforrott hangzást nyújt a ritmusszekció. A sound és a ritmus hipnotikusan magával ragadó. A repetitív kíséret felett szárnyal a basszusklarinét. Leszögezhetjük, gazdája Michel Pilz világszínvonalon kezeli ritka hangszerét. Az újra elhangzó téma után a befejezéskor ismét visszatér a free jazz. Remek nyitánya ez a lemeznek, amely annak ellenére, hogy koncertfelvétel, kiválóan szól.
A második szám ismét 3/4-es, swinges lüktetésű. Kifogástalan jazzes, egyben grandiózus hangzást nyújt a szaxofonok és a klarinét fúvósszekciója, amit ellenpontoz a jellegzetesen rockos hangzású torzított gitár, valamint a Hammond hangszínen megszólaló billentyű.
A “Cosmic Journey”-ben a zeneszerző újra beveti az összes hangszert a téma megszólaltatásakor, így a hangzás és energiaszint nem változik az előzőekhez képest. Pentaton skálára épül az egyszerű téma, repetitív módon lüktet a ritmus, ezúttal 4/4-ben. Remek altszaxofon-szólót élvezhetünk, amelyet végig kísér a torzított gitár. Ez utóbbi hard rockos hangzása a zenekar ars poeticájából következik, de sajnos itt véleményem szerint nem hozzátesz, hanem inkább elvesz a produkció értékéből.
Talán itt térnék ki a zenekarvezető játékára. Benoit Martiny kiváló dobolása alapvetően a jazz eszköztárából válogat, de sokszor a hetvenes évek rock-dobolása is visszaköszön játékában. A cintányérjáték és a tányérok “sound”-ja is kifogástalan, és egyben ízig-vérig jazzes, viszont a dobok puffogósan mélyre vannak hangolva.
A “Don’t Leave a Message” végletesen eklektikusra sikeredett. A basszusklarinét-szóló stílusát az avantgarde jazz jellemzi, de kíséret gyanánt egy végtelen egyszerű punk rock riff zúg a fülünkbe. Megjegyezném, hogy a lemezen található témák és az utána következő free jazz szólók közti összefüggés számomra nem minden esetben volt teljesen világos.
A “Hectic Fantastic” című kompozícióból említést érdemel a fúvósok kakofóniában feloldódó nagyszerű közös szólója, ami után minden átmenet nélkül, azonnal megszólal a befejező szám, a beszédes “Funeral II”. Ebben a gitáros játéka a korai ős-Metallica megszólalását idézi fel, szólója pedig igazi pszichedelikus ámokfutásba fordul át. Véleményem szerint előadásmódja, amelyből hiányzik a jazz-műveltség, nem igazán illik ebbe a zenei környezetbe, és a ritmusszekcióból is kilóg. Egyetlen pozitívuma, hogy támpontként szolgálhat a rockzene felől érkező hallgatóság számára.
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy valóban sokféle, elsősorban a hatvanas évek második felében és a hetvenes években gyökeredző hagyományból táplálkozik a Benoit Martiny Band zenéje. Erre utalnak külső jegyek is, mint például a békejel a DVD borítóján. A rock hőskorszakának stílusa, a progresszív rock és az avantgarde jazz zenéje dominál a lemezen, de néha a ska és punk is eszébe juthat a hallgatónak.
A nagyívű produkció, amely esetében kitűnő vendégszólistákkal is bővült az igen összeszokott zenekar, igazán csak az első kompozícióban tud tökéletes mértékben kiteljesedni. Ennek ellenére ajánlom minden, a különlegességekre nyitott jazz-rajongó számára.
Benoit Martiny Band feat. Roby Glod, Micheal Pilz and Leon den Engelsen: The Grand Cosmic Journey (2016)
1. Spiritual Revolution
2. Not Just a Fling
3. Cosmic Journey
4. Alone
5. Don’t Leave a Message
6. Hectic Fantastic
7. Funeral II
Benoit Martiny - dob
Frank Gones - elektromos gitár
Kém Sándor - basszusgitár és bőgő
Jasper Van Damme - altszaxofon
Joao Driessen - tenorszaxofon
Michel Pilz - basszusklarinét
Roby Glod - szaxofonok
Leon den Engelsen - billentyűs hangszerek
Rémi Corsin - vetítés (Veejay live)
