Én és a jazz - 7. rész (Zsoldos Mari sorozata)
Egykori rádiós munkatársnőm életének újabb fejezete! – A szerk.
1965.májusától a Magyar Rádió Műszaki Igazgatóságának munkatársa lettem.
Így kerültem közel a 6-os, a 8-as, és a 22-es stúdiókban a legkülönbözőbb műfajok mellett jazz formációk rádió-és lemezfelvételeihez, a 2-es stúdióban pedig szöveges-zenés műsorok ezreinek készítéséhez.
(Marikával 1968 tavaszán találkoztam először a 8. stúdióban. Akkor Horváth Károly (Charlie, you know!) barátom –1 évig osztálytársam volt a Kölcsey Feremc Gimnázimban!- együttese, a Decca készített próbafelvételt, és megkért rá, menjek be velük, nehogy valamit rossz kiejtéssel énekeljen. A magnós kisasszony Zsoldos Mária volt. A három felvétel elkészülte után (az egyikre konkrétan emlékszem, a Manfred Mann-től volt a „Mighty Quinn”) a hangmérnök Kardos Józsi megkérdezte: „Mi a zenekar neve?” (Mert ezt a lektorcédulára fel kellett írniuk.) Charlie mondta: „Decca”. Józsi azt mondta, az nem jó, mert van egy olyan angol lemeztársaság, és őket és a Rádiót is be fogják perelni. Találjatok ki gyorsan valami másik nevet. A fiúk törték a fejüket, de nem jutott eszükbe semmi. Erre Józsi így szólt: „Legyetek Olympia, úgy is olimpia lesz az idén Tokióban!”. És így született az Olympia zenekar! – A szerk.)
Természetesen szimultán dolgoztam adóstúdiókban, idegen nyelvű adásoknál, készítettem hangjátékokat, montíroztam krónika műsorok riportjait, Kroó György, Komjáthy György állandó munkatársa voltam.
De maradjunk a jazznél!
Hogy kikkel készítettem felvételt? Mindenkivel, akinek neve a magyar jazz ABC-ben szerepel.
A nevemet ne keressék a jazzlemezeken.
“A Magyar Rádió felvétele”- ez volt olvasható akkoriban. Talán a 80-as évektől nevesítettek minket. Sokszor találomra került fel egy-egy név a borítóra, például azé a hangmérnöké, aki a rádiós szalagról CD-re írta a felvételt
De számomra az volt a fontos, hogy nagyszerű zenészekkel dolgozhattam, mint például Pege Aladárral a 8. stúdióban.
Pályájáról mindent megírtak a jazzszakírók. Amiről viszont ők nem tudnak, Ali szerette azt “játszani”, hogy nem adott címet szerzeményeinek, hanem a felvétel után így szólt hozzám:”Marcsikám, mi legyen a szám címe?”
És akkor nekem gondolkodás nélkül rá kellett vágnom valamit, ami az eszembe jutott.
Így lett Alinak „Csíkos béka”, „Pöttyös zebra”, „Sárga labda”, stb…című szerzeménye. Bármit mondhattam, Alinak minden tetszett!
Háromtételes művének a “Séta a Körúton” címet adtam.
1. Elindulás
2. A forgalom
3. Hazafelé
A YouTube-on fellelhető felvételt illesztem mai írásomhoz.
https://youtu.be/95vjpH_UUJg?si=QkCpegDJaXk6ndv-
Pege Quartet
Németh János - tenorszaxofon,
Ráduly Mihály - tenorszaxofon,
Pege Aladár - bőgő,
Lakatos Géza - dob.
