Bartók a Lamantinon
Hétfő este a Sárik Péter Trió „X Bartók” című lemezének anyagát hallgathatta meg a fesztivál közönsége a Weöres Színház klubjában.
A fesztivál szokásához híven ezen a koncerten is bemutatkozási lehetőséget kapott a tábor egyik diákokból álló zenekara. A mai csapat nem itt és most alakult, hanem már egy bő fél éve kezdtek el együtt dolgozni. Eddigi rövid pályafutásuk alatt már egy díjat is nyertek: 2019 májusában, a III. Szentendrei Könnyűzenei Tehetségkutatón a jazz kategória második helyezését érték el. A zenekar nevét érdemes tehát megjegyezni: Blumen Therapie, tagjai pedig Drippey Máté (szaxofon), Virág Benedek (gitár), Kapolcsi-Szabó Levente (zongora), Kuti Laura (basszusgitár) és Majsai Roland (dobok). Előadásukban három számot hallhattunk, egy Monk-, egy Steve Kuhn- és egy saját szerzeményű dalt, a zongorista, Kapolcsi-Szabó Levente tollából. A megszólaló zene minden tekintetben abszolút profi volt; az egyöntetűen magas színvonalú egyéni hangszerjátékon túl saját hangja is van már az együttesnek. Mindegyik számban terjedelmesebb és ötletes intrókat hallhattunk, és persze stílusos, érdekes szólókat. A közönség hangos tetszésnyilvánításán felül még a főzenekar vezetője, Sárik Péter is gratulált koncertjük bevezetőjében, ami nem mindennapi elismerése egy előzenekarnak.
Rövid átállás után a Sárik Péter Trió foglalta el a színpadot, amely együttest a névadó zongorista mellett Fonay Tibor (bőgő) és Gálfi Attila (dob) alkotják. Sárik Péter konferanszából megtudtuk, hogy régóta foglalkoztatja Bartók zenéje, de csak a szerzői jogok lejárta után lehetett nyilvános anyagot készíteni kedves műveiből, amelyekből albummal 2018-ban jelentek meg. A nagyjából egy órányi műsorba sok ismert és több kevéssé ismert darab feldolgozása is belefért, és a közönség hatalmas sikerrel fogadta a produkciót. Hallhattunk a Mikrokozmoszból, népdalfeldolgozást a Gyermekeknek sorozatból, kórusmű átiratát, zongoradarabokat, közöttük az „Allegro barbaro”-val, és román táncokat. Nehéz megfogalmazni, hogyan lettek a Bartók opuszokból a jazztételek, de az biztos, hogy valami elementáris őserővel bíró zene született. Természetesen az előadók virtuozitása és merészsége is hozzátett még a muzsika erejéhez; látszott, hogy eljátszani is magával ragadó élmény a koncert anyaga.
„Hogy ez mennyire jó volt!” – jöttek szembe sorra az ismerősök, még mindig a zene hatása alól próbálva magukhoz térni. Aki teheti, hallgassa meg a CD-t, vagy egy későbbi koncertet, megéri!
