Wollny, Michael: Nachtfahrten 2015. november 08., Gáspár Károly

Michael Wollny - Nachtfahrten (ACT - Hangvető)

„Dont worry, de azért ne legyé’ happy!”

Az 1978-as születésű német zongorista, Michael Vollny új trió albummal jelentkezett, „Nachtfahrten” címmel. A felvételen Christian Weber bőgős és Eric Schaefer dobos a partnerei. Nos, miről is szól ez a bizonyos „Éjszakai vezetés”? Nincs jogosítványom, de beleképzelve magam egy éji, magányos autózásba, minden bizonnyal ambivalens érzelmek kerítenének hatalmukba. Egyrészt nyugodt, már-már relaxált állapotba kerülnék –jó esetben figyelve az útra-, ugyanakkor lenne valami megfoghatatlanul nyomasztó, depresszív „feeling” is. Nem tudom, hogy Wollny vezet-e, de lemezét hallgatva pont ezt tapasztaltam. „Jogsi” nélkül...

A 14 dal hallgatása közben kibogoztam magam a napi gondok sűrű hálójából, és gyönyürű tájakon utaztam. Csendben szemlélődtem, rácsodálkozva a természet szépségeire. Viszont igen sűrűn kellett belenéznem jóvoltukból egy feneketlen mély kútba, melynek Sötétsége minden erejével azon munkálkodott, hogy kimásszon, és magával rántson. Nem a hajamnál fogva, mer’ ugye attól már megszabadított jó néhány éve a Teremtő és a sok zselé...

A kompozíciók között találunk -természetesen- Wollny darabokat, de jónéhányszor feltűnik a dobos Eric Schaefer neve is szerzőként. Két egészen különleges filmzene feldolgozással találkozhatunk az anyagon. Angelo Badalamenti „Questions in a World of Blue”-jával, amely a kultikus TV-sorozat, a „Twin Peaks” egyik betétdala volt. (Hjajj, de szerettem a Cooper ügynököt!) A másik mű az Alfred Hitchcock által rendezett „Psycho”-ban hangzott el eredetileg. Bernard Herrmann munkája, a „Marion”. Bevallom őszintén, eddig csak viccelődés szintjén emlegettük –zenészek egymás között, hogy jó volna olyan CD-t készíteni, amin a „Psycho”, a „Madarak”, vagy épp „Az ördögűző” melódiáit interpretálnánk. Na kérem, tényleg igaz a mondás: manapság már semmin ne csodálkozzunk!

De mielőtt azt hinnék a kedves Olvasók, hogy „lesajnálom” Wollny-ékat, gyorsan leírom: a filmzenéket is beleértve, nagyszerű korong a „Nachtfahrten”. „Psycho” ide, „Twin Peaks” oda, jó érzékkel és ízléssel nyúltak a számokhoz, és ha már a „track list” elolvasásánal felkapja az ember a fejét, már megérte; ráadásul szép parafrázisok születtek a legendás mozgóképekhez szőtt dallamokból. A saját dalok is jól illeszkednek a képbe. Nyugodtságot, balanszot ugyanúgy sugároznak, mint magányt, fájdalmat, rejtett kínt.

Ilyen az Élet? Habitustól, „lelki beállítottságtól” függ, de kétségtelen, hogy ezen kettőség szövi be létünk fonalát.

Ilyen a kortárs jazz? Ilyen is. Mainstream és/vagy swing mentes, és alapvetően filozofikus. Ha hagyjuk, magával ragad; de nyitottnak kell lennünk!

Ilyen a magát vállaló művész? Abszolút! Wollny nem kötött kompromisszumot. Beletette a lemezbe, amit érez, hall-lát, fog, tapint, szeret, gyűlöl. Michael Wollny névjegye a „Nachtfahrten”.

Michael Vollny: Nachtfahrten (ACT 2015)

1. Questions in a World of Blue

2. Nachtmahr

3. Der Wanderer

4. Motette No.1

5. White Moon

6. De Desconfort

7. Metzengerstein

8. Feu Follet

9. Ellen

10. Nocturne

11. Marion

12. Au clair de la Lune

13. Odile et Odette

14. Nachtfahrten

Michael Wollny – zongora

Christian Weber – bőgő

Eric Schaefer – dob