Wakenius, Ulf: Taste of Honey 2020. április 12., Simády Béla
Ulf Wakenius – Taste of Honey (ACT - 2020 április)
Tavaly nagy sikerrel játszották a mozikban Danny Boyle „Yesterday” című filmjét, ennek főszereplője a történet szerint egy amatőr zenész, aki egy baleset után egy párhuzamos idősíkban tér magához. Környezete, barátai megmaradtak, de az ő múltjukban nem létezett a Beatles együttes, nincs „Eleanor Rigby”, nincs „Yesterday”… emberünk összeszedi magát, megpróbálja felidézni a nagy slágereket, hisz ez páratlan lehetőség egy kiugráshoz. Nos, ha a Beatles tényleg nem létezett volna, akkor Ulf Wakenius új lemeze sem jelenhetett volna meg. Könnyű kitalálni miről is szól ez az album.
A 62 éves svéd gitáros leginkább arról híres, hogy 1997-től 10 éven át az Oscar Peterson Quartet tagja volt, egészen a zongorista haláláig. Azóta nagyon sok saját albuma jelent meg, az utóbbi években az ACT kiadó szárnyai alatt. Most is így történt, Wakenius a kiadó menedzserénél, Siggi Loch-nál jelentkezett az ötlettel, hogy Paul McCartney iránti tisztelete jeléül egy lemezt készítene az énekes/basszusgitáros dalaiból. Loch először kissé szkeptikus volt, de aztán úgy gondolta, hogy bejött ez már másnak is (pl. Al Di Meola is jelentetett meg egy ilyen témájú lemezt 2013-ban és az idén is). Különösen lelkes lett, amikor a bőgős Lars Danielsson is megerősítette, hogy szívesen részt venne egy ilyen programban. Ráadásul a dobok mögé sem akárki került, Magnus Öström az egykori E.S.T. ütőse lett a trió harmadik tagja. Loch két dolgot kért, szerette volna, ha nem csak a Beatles, hanem a későbbi Wings zenekar repertoárjából is játszanak a lemezen, és két egyéb számhoz is ragaszkodott. Az egyik a címadó szerzemény, Bobby Scott dala, az „A Taste of Honey”, ez a kiadó menedzser személyes élménye volt 1962-ből, amikor a zenekar még a hamburgi Star Club-beli utolsó fellépésein ezzel a számmal zárta a programot, a másik már a liverpooli Cavern Club korai fellépéseinek befejező dala volt, amit McCartney énekelt, ez a „Besame Mucho”. Nem volt más hátra, mint rögzíteni a számokat.
Ahogy az első szám felcsendül, mintha egy régi Szabó Gábor lemezt hallgatnánk… már ez is remekül sikerült, de a továbbiakban csak erősödött az érzésem, hogy az átlagnál jelentősen jobb feldolgozásokat hallok. A pop dalok jazz átiratainál különösen fontos, hogy az ismert dallamokat milyen extrákkal kapjuk. Nos, itt ez teljesen rendben van, Wakenius játékán érződik, hogy milliószor hallotta McCartney szerzeményeit, és ugyanez a helyzet Danielsson esetében is. A bőgős három számban (Maybe I’m Amazed, Blacbird, Jet) átveszi a témát bemutató szerepet, két számban (Yes to You, Our Lives) pedig zongorán játszik duettet a gitárossal. Magnus Öström is hallhatóan jól érzi magát, és néhány esetben akarva-akaratlanul becsempészett egy kis „E.S.T. feeling”-et. Az album kiemelkedő darabjai a címadó „Taste of Honey”, a balladisztikus „She’s Leaving Home” és a befejező „Eleanor Rigby”.
A hangmérnöki munka eredményeként egy elképesztően jó hangzást kapunk, különösen a Hi-Res formátum tesz ki magáért. Aki fizikailag is szeretné birtokba venni CD formájában, annak április végéig kell várnia.
Tracklist:
1. Taste of Honey
2. My Valentine
3. You Never Give Me Your Money
4. Maybe I’m Amazed
5. Blackbird
6. Yes to You
7. And I Love Her
8. Jet
9. She’s Leaving Home
10. Our Lives
11. Beasame Mucho
12. Eleanor Rigby
