Ritenour, Lee: A Twist of Rit 2015. október 11., Gyémánt Bálint

Lee Ritenour - A Twist of Rit (Concord – Universal Hungary)

Nem tudom, akad-e az olvasók között olyan, aki ne hallott volna Lee Ritenour-ről.

Ha a név nem is ismerős, a játékát biztosan sokan hallották már. Az amerikai születésű, 63 éves session muzsikus, gitáros, producer és zeneszerző nagyon aktív évtizedeket tudhat maga mögött.

Munkássága során több mint 3000 zenei projektben vett részt. A három darab nulla bizony nem elírás, a teljes diszkográfiája telefonkönyv nagyságúra duzzadt az utóbbi néhány évtizedben.

A legutóbbi lemeze is tökéletesen kivitelezett stílusgyakorlatokat tartalmaz.

Persze nem bízta a véletlenre, a világ legkiválóbb stúdiózenészeit kérte fel partnereinek, hogy közösen egy remek hangzású modern, de közben mégis inkább múltidéző anyagot készítsenek.

Számomra éppen ez ennek a lemeznek a legnagyobb hiányossága, hogy minden akar lenni egyszerre. Olyan, mint egy válogatáslemez egy kávézóban. Hallhatunk jazzgitározást, feszes groovokat, húzós funk dalokat. Az anyag egységességét Ritenour "kaméleonsága" adja. Mindent tud, egyszerre, minden akar lenni, és ezért egy kicsit semmiben sem mélyül el igazán. Ez persze csak az én szubjektív megítélésem szerint negatívum, biztosan sokan éppen a sokszínűsége miatt fogják imádni ezt az anyagot.

A legszebb színfolt számomra a korongon, ami messze kiemelkedik a többi közül a brilliáns gitáros, Pusztai Tónival közös duó. "Tony Pusztai" szerintem a legizgalmasabb eleme Mr. Ritenour 2015-ös anyagának. "Teljesen véletlenül" ugyanarról az emberről beszélünk, aki megnyerte a Pat Metheny zsűrielnökségével vezetett országos jazz gitár versenyt néhány éve (Ne túlozzon Bálint, bizony az 2000-ben történt, magyarul pontosan 15 éve! Hogy honnan tudom? Hát én szerveztem a versenyt és a gálaestet is… - A szerk.) Magyarországon. 16 évesen én is ott ültem a nézők között, és már akkor is leesett az állam. A gitározás és a zene mindennapjaim legfontosabb része, a csodálatom pedig azóta egyre csak nőtt...