Peirani, Vincent: Belle Époque 2014. május 26., Dennert Árpád

Vincent Peirani & Émile Parisien Duo Art - Belle Époque (ACT Music 2014 - Hangvető)

Igazi felüdülés meghallgatni a lemezt, amiről a következő pár mondatban szólok. Nem tudom, ki hogy van vele, én nagyon kedvelem a franciák dolgait, különösen a filmjeiket és a zenéiket (persze a konyhájuk sem az utolsó).

Egy duó lemez meghallgatása előtt általában felmerül bennem a kérdés: nem lesz ez unalmas? Hisz csupán két hangszert, vagy egy hangszert és egy énekhangot hallgatni lemeznyi terjedelemben nem mindig könnyű, pláne a „civil” közönségnek. Kellenek a jó ötletek, a zenei egymásra találás, amitől érdekessé, mozgalmassá válik az adott anyag.

Nos, a fent említett lemez tökéletes példája, hogyan ne legyünk unalmasak duóban! A szopránszaxofonos Émile Parisien és a gombos harmonikán (accordion) játszó Vincent Peirani korunk francia jazz világának magasan jegyzett figurái, különféle díjakkal többszörösen kitüntetett fiatal művészek és –nem utolsó sorban- mesterei hangszerüknek.

Miután meghallgattam a lemezt, bizton állíthatom: odáig vagyok a harmonika hangjáért. Annyi érzelmet, ritmikát, teljes zenekari hangzást lehet vele előadni, hogy az megdöbbentő. Nem volt hiányérzetem a kíséretet illetően egy percig sem, persze ehhez valószínűleg szükség van Vincent Peirani zseniálisan érzékeny és dinamikus játékára.  Természetesen meg kell említenem Émile Parisien-t is, aki szintén elképesztően bánik hangszerével. Gyönyörű hang párosul óriási technikai tudással és zenei alázattal.

A lemezen megtalálhatóak saját szerzemények mellett feldolgozások is, pl. Duke Ellington-tól, vagy Sidney Bechet-től. Akár az elsőket, akár a továbbiakat nézzük, fantasztikus érzékkel válogatták sorrendbe a dalokat, valószínűleg ebből is fakad, hogy az összhatás rendkívül eklektikus és végig izgalmas. Hallhatunk egész modern dolgokat, de van igazi „franciás” sanzonra hajazó dal is. Mindkét művészt élvezet hallgatni, rendkívüli virtuozitással játszanak hangszereiken, mégis minden a zenének van alárendelve. Roppant kényesen és hihetetlen kreativitással kidolgozott darabok ezek, ahol bár helyet kap az improvizáció, sokkal fontosabb talán az együttjáték.

Biztos vagyok benne, hogy aki egy kicsit is szimpatizál a francia életérzéssel, vagy csak ellazulna egy pohár jó vörösbor mellett, nem fog csalódni, ha meghallgatja ezt a lemezt.

01-Egyptian Fantasy

02-Temptation Rag

03-Song of Medina

04-Hysm

05-Le Cirque des Mirages

06-Place 75

07-Schubertauster

08-St. James Infirmary

09-Dancers in Love