Montague, Chris: Warmer Than Blood 2020. július 29., Salvai Ádám

Chris Montague - Warmer Than Blood (Whirlwind Recordings)

“Warmer Than Blood” – egy nagyon forrónak ígérkező album a téma ezúttal. A névválasztást nem bízta a véletlenre a brit gitáros, Chris Montague. A zene alapján azonban elmondható, hogy megérdemli a figyelemfelkeltést.

A zenekarvezető Montague gitározása mellett hallható még Kit Downes zongorán és Ruth Goller basszusgitáron.

Chris Montague számára dalszerzőként, illetve zenekarvezetőként ez az első album, ami a saját neve alatt jelent meg. Már hosszabb ideje együtt dolgoznak Downes-szal, és nem is lehetett kérdés, hogy kik lesznek a zenésztársai egy ilyen projektben. Persze, kihívást jelentett dob nélkül kialakítani a dinamikát és formát adni a daloknak, de egy teljesen új világot fedeztek fel így a szerzeményekben.

Az első dal egy bevezetés az albumhoz és egyben az „Irish Handcuffs” című szerzeményhez, itt egyedül Montague játszik. Ezután már csatlakozik a zongora és a basszusgitár, érdekes, hogy ez a felállás nem tartalmaz dobot. Virtuóz játékot játszik egymással a zongora és a gitár, majd egy nagyobb űr alakul ki a szünettel és megváltozik a teljes dinamika. Egy sokkal nehezebben értelmezhető atmoszférát teremtenek, ami a dal végéig egy izgalmas kísérletezés marad.

Az album címadó „Warmer Than Blood” egész halkan indul, és nagyon szépen bontakozik ki a nulláról; Montague egy szép szólóval jelentkezik itt, ami szinte észrevétlen vált át Downes szólójába.

A negyedik dal az “FTM”, majd az ötödik “C Squad”; előbbi egy folyamatos kísérletezgetés, egy erős feszültséget hordoz magában, amelyet időnként felold valamilyen szinten. Utóbbi szintén egy kísérletezgetés, de közben teljesen más hangulata van már az első pillanattól. Érződik, hogy a legtöbbet kihozzák egymásból a zenészek, komoly az összhang és az odafigyelés minden oldalról.

A „Not My Usual Type” már egy hétköznapibb szituációt prezentál, a „The Internet” pedig valahol középúton helyezkedik el, de mindkettő nagyon tetszik.

A végén hallható még a „Moira”, egy nyugodt ballada Montague előadásában.

Zárásként a „Rendered” hangzik még el hármuktól. Egy gyönyörű befejezése a lemeznek.

Érdekes volt hallgatni a szokásos trió hangzástól némileg eltérő gitár-zongora-basszusgitár felállást. Időnként nagyon kellemes, teljesen követhető atmoszférát kreáltak a zenészek. Néha azonban keresgélték a határokat a hangzás és a képességek terén is. Hol izgalmat, hol szimplán pozitív érzelmeket váltott ki az album hallgatása.

Chris Montague: Warmer Than Blood (Whirlwind Recordings, 2020)

• ·Irish Handcuffs (Introduction)
• ·Irish Handcuffs
• ·Warmer Than Blood
• ·FTM
• ·C Squad
• ·Not My Usual Type
• ·The Internet
• ·Moira
• ·Rendered