Mist, Alfa: Bring Backs 2021. május 04., Salvai Ádám
Alfa Mist – Bring Backs (Anti-Records)
Nagyon boldog voltam, amikor megláttam, hogy úton van Alfa Mist legújabb albuma, a „Bring Backs”. Nagyjából 3-4 éve fedeztem fel az internet útvesztőjében egy algoritmusnak hála a 2017-es, „Antiphon” című lemezét, ami azóta a legfontosabbak között szerepel a listámon. Április 23-án érkezett meg a mostani kiadvány és már hetekkel előtte nem lehetett lelőni, ha eszembe jutott az új lemez.
Az említett „Antiphon” anyagát 2019-ben követte a „Structuralism”, ami hozta a hasonló hangulatot és minőséget; azt az élményt, amiért annyira szeretem ezt a zenét. Így aztán nagyon vártam a frissítést, hiszen az említett két albumot már szinte hangról hangra fel tudnám idézni. Alfa Mist nem csak kiváló billentyűs, de egyszerre remek zeneszerző és hangszerelő is. A dalaiban rendkívül egyéni atmoszférát teremt meg, és ehhez megtalálta a megfelelő társait (ezúttal is). Kaya Thomas-Dyke basszusgitározik, a második, „People” című dalban énekel, illetve felelős a borító grafikájáért; Jamie Leeming gitározik (őt mindenképp kiemelném és biztos alapja a formációnak); Junior Alli Balogun-t hallhatjuk ütőhangszereken; Johnny Woodham szólaltatja meg a trombitát és a szárnykürtöt; Sam Rapley a szaxofont és a basszusklarinétot; Peggy Nolan a csellót, és Jamie Houghton a dobot. Az utolsó dalon feltűnik a doboknál Richard Spaven (egy újabb nagyon izgalmas név), valamint Rocco Palladino. A lemez Londonban került rögzítésre és a városra jellemző sokszínűség egyértelműen részét képezi a zenei anyagnak is.
Plusz érdekesség, hogy a megjelenés előtti estén egy live session videó is felkerült a YouTube-ra, melyben kicsit másképp szólal meg a lemez (illetve egy Freddie Hubbard kompozícióval bővül a műsor), ami rögtön egy újabb élményt kínál: extra zenekari megoldásokat és újabb szólókat. Ott vizuálisan is követhetjük, hogy milyen sokszínű is ez a zene: a jazz talaján egy masszává áll össze a vonósnégyes hangzása a neo-soul elemekkel, feltűnik a basszusklarinét és a torzított elektromos gitár, valamint hallhatunk verset és rapszöveget is. A londoni kulturális egyveleg kap nagyon aktuális hangot ezen a lemezen. Hatalmas utat bejár a zenei térképen, mégis mind egy irányba mutat: soha nem sok és minden megoldás a zenét szolgálja.
Összességében ez az album pontosan azt hozta, amit vártam: már első hallgatásra egy különleges zenei élményt, egyben benne hagyta az ígéretet a sok felfedeznivalóra a további hallgatásokra. Alfa Mist minden egyes alkalommal magasra teszi a lécet megjelenéseivel és az említett három lemezével már bizonyított. A zenésztársai kiválóak, Leeming gitározása már az első albumon szemet (fület?) szúrt, a következő időszakban az ő játékát jobban meg akarom ismerni. Csak azt kívánom, hogy minél több hallgatnivalóval szolgáljon a következő években ez a tehetséges zenei csoport.
Alfa Mist: Bring Backs (Anti-Records, 2021)
- Teki
- People
- Mind the Gap
- Run Outs
- Last Card (Bumper Cars)
- Coasting
- Attune
- Once a Year
- Organic Rust
