JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. november 22.
Jazz(Nagy)kanizsa 20242024. november 11.

Lemezpolc kritika:
Matsui, Keiko - Soul Quest

Matsui, Keiko: Soul Quest 2014. január 13., Albert Zoltán

keikomatsui-soulquest.jpg

Keiko Matsui - Soul Quest


Az év első smooth / contemporary jazz lemezkritikája egy különlegesség lesz, hiszen a japán zongorista Keiko Matsui 25. lemezéről lesz szó az alábbiakban.

Érdekes, természetközeli textúrákkal és hangulatokkal teli lemez született, ennek első bizonyítékat a "Dream Seeker" adja, amiben egy igazi supergroup kíséri Matsuit (Chuck Loeb, Will Lee, Brian Dunne), a témát pedig tökéletesen egészíti ki a kiváló szaxofonos, Andy Snitzer. A "Black Lion" elektronikusabb alapokkal rendelkezik, témájában kevésbé slágerszerű, de valamiért mégis (az egyébként kifejezetten slágeres) Jonathan Butler “Brand New Day” című dalát juttatja eszembe.

A "Top Secret" hangszerelése a 80-as éveket idézi, ez kevésbé válik előnyére, mindezt feloldja az "A Night with Cha Cha", főleg, hogy a legendás szaxofonos Kirk Whalum a vendég ebben a szerzeményben. A "Moving Mountain" egy közvetlenebb utalás a korábban említett természeti képekre, itt a zongora és a dobok kerülnek előtérbe, ennek folytatása az "Antarctica - A Call to Action" - teljes zenekarral - melyben Marcus Miller basszusgitáron kísér, Kirk Whalum pedig a monumentális témát erősíti, a dal üzenete pedig, hogy vigyázzunk a természetre és a környezetünkre.

A címadó dal (Soul Quest) hangjai ismét a 80-as évekre engednek következtetni, dramatikus hangvételét Cameron Stone csellójátéka erősíti. A "Proof" egy groove-osabb kompozíció, Chuck Loeb-bel előtérben, a "Two Hearts" pedig szintén inkább a pozitív hangulatokat erősíti, itt nem utolsó sorban David Mann a vendégművész. Az utolsó dal (Stingo) egy tisztelgés Sting előtt, de furcsán erőszakos, elektronikus alapjával pont az ellenkező hatást éri el a hallgatóban.

Vegyes, de egyes elemeiben mégis erős lemezt hallgattam, kedvenceim közé ugyan nem kerül, de színfoltként mindenképpen helye van a contemporary jazz világában.

(Csak zárójelben jegyzem meg, az amerikaiak odavannak Keiko Matsui-ért! Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a 2014. január 18-I Nw York-I Jazzlistán a hét nagy előrelépője lesz – a 32. helyről felugrik majd a 9-ikre! – A szerk.)


Vissza a lemezhez