Maalouf, Ibrahim: Live Tracks 2006-2016 2017. január 04., Hetessy Csaba
Ibrahim Maalouf - Live Tracks 2006-2016 (Impulse! - Universal Hungary)
Ibrahim Maalouf (trombita, szárnykürt, zongora)
További közreműködők:
Juliette Gréco (ének)
Youn Kamm, Sann Martin, Martin Saccardy (trombita)
Frank Woeste (zongora, billentyűs hangszerek)
Francois Delporte (gitár)
Laurent David (basszusgitár)
Xavier Rogé, Stéphane Galland (dob)
Ibrahim Maalouf 2006 és 2016 közötti koncertjeiből készült CD és DVD felvételeit adta ki a Mi’ster Produktions, melynek forgalmazója az Universal Music France.
A libanoni származású, Franciaországban élő jazz-trombitás Ibrahim Maalouf a „Wind” (2012) és a korábbi „Diagnostic” (2011) CD anyagáról is válogatott kompozíciókat a 2013 májusi MÜPA koncertjén. A „Live Tracks 2010-2016” CD+DVD válogatás egy összefoglaló az eltelt tíz év több mint 1000 (!) Maalouf koncertjéről. Ahogy írja Ibrahim a kísérő füzetben: …”This Album is a way of remembering beautiful moments.”. Emlékezetes pillanatok albuma.
(A hangzásról röviden: a DVD-nél van lehetőség 2.0 és Surround 5.0 lejátszásra egyaránt.)
A zene érzékelése és befogadása az érzékszerveken keresztül az agyban koncentrálódik, s mindenki kicsit másképp éli meg ezt. Ez a Maalouf CD és a DVD válogatás külön-külön is másképpen nyílik meg a hallgató előtt. Először a CD-t hallgattam többször, s ezután a DVD-t. Engem a DVD fogott meg, mivel a koncertek hangulata egy közel két órás válogatásban egy pluszt ad, ami nem mindig írható körül. Maalouf zenei világa összefogja a zenei hagyományokat, ahonnan jön, és ahová tart. Darabjai mélyén az ázsiai zenei világ, a könnyedebb francia sanzon mellett az etno-pop, a world music, vagy a rock elemei kelnek új életre.
Ibrahim Maalouf zenéjét ezekre összpontosítva érdemes befogadni, ami egyben sajátos Maalouf zenei stílus is. Szintetizál: az arab soufi zenétől a rock zenén keresztül a klasszikus zenéig számtalan stíluson keresztül. S mindez a jazz kereteiben, a jazz elemeivel együtt szólal meg.
A trombita mellett az elektronika használata valószínűleg a kompozíciós technikájához vezethet vissza. De ennek boncolgatásába ne menjünk bele.
A DVD a „Red&Black Light” kompozíció 2016 áprilisi (Zéntih Nantes Métropole) felvételével indul. Maalouf zongorán adja elő a témát, ami a napjaink kortárs-popzenéjét művelő Ludovico Einaudi stílusára (is) emlékeztet. Ez a minimál stílusú akkord-bontogatás köré épített kíséret és téma-fejlesztés egy 21. századi új zenei felvilágosodás, akár a barokk utáni klasszikus zenében megjelenő - Haydn és Mozart által is közkedvelt - Alberti-basszus kíséret. Ahogy lineáris dallami szövés indult el a barokkos nehéz, többszólamú szerkesztés után. Ilyen ez a kompozíció is.
Azt a kettőséget, ami a görög drámáktól kezdve a világ népeinek zenéjéig mindenhol megfigyelhető, amit a jazz világa a felhívás-válasz formaként is ismer, Maalouf zenéje is esszenciálisan tartalmazza. Ez fakadhat belülről egy intuíción keresztül, megjelenhet a kompozícióban, vagy később ezt láthatjuk a színpadon az egymás improvizációira reagáló előadóknál. S ennek egy másik megjelenési formája, ha az előadó bevonja közönségét is a darab előadásába. Ennek is mestere Ibrahim Maalouf.
A ¾-es francia sanzon, a „La Javanaise” a híres párizsi The Olympia színpadán rögzített koncertről – a még híresebb Juliette Gréco közreműködésével, Ibrahim Maalouf kiváló szárnykürt kíséretével, szólójával.
A „Will Soon Be a Woman” (Diagnostic, 2011) world music témájával egy karakteres darab. A kíséretben megszólal az egyiptomi és ázsiai klasszikus zenéből ismert nej hangszer is. Érdekes, mennyire közel van egymáshoz a Balkán és Kis-Ázsia zenéje: Boban Marković, a Fanfare Ciocarlia, Taraf de Haidouks, Sevara Nazarkhan, vagy a pakisztáni Nusrat Fateh Ali Khan. De ebből a zenei közegből merít Marcus Stockhausen, Snétberger Ferenc, Marcus Miller, Jan Garbarek, vagy a török Okay Temiz is. Utóbbi 2014-ben fellépett az Oriental Wind együttesével a Művészetek Palotájában. A gyökerek mélyen azonosak, ezt mutatja a zenei nyelv, megjelenés és a hangzás is. Innen csak egy ugrás Maalouf és zenéje. Nincsenek határok, csak a zene számít. Ezeket pedig befogadja a közönség.
(Megj.: Maalouf nagyapja híres zenetudósként, apja a '60-as években az arab negyedhangos zene trombitán való megszólaltatásával vált ismertté. 2010 júliusában Ibrahim Malaouf a “Victoires du Jazz” nemzetközi versenyen hangszeres kategóriában első díjat nyert.)
Kitűnő zenekarában Frank Woeste (zongora) kezeli a billentyűs hangszereket. Woeste a Fender Rhodes Mark II. hangszerén remek szólókat játszik és kísér minden stílusban. Ez a hangszer a ’70-es évek után újra virágkorát éli, a jazz, a rock, a jazz-rock, a könnyűzene számtalan előadója használja ismét a koncertjein. S újra itt van az analóg (Moog stb.) hangszínek alkalmazása, elektronikával kombinálva. Maalouf-nál is, kombinálja a trombita hangot effektekkel, rájátszással.
Zseniális és változatos hangszereléseket hallhatunk. Maalouf a trombitaszólót 3 fős trombita-kórussal alkalmazza, egészíti ki. A szinte multikulturális „Nomade Slang” kompozícióban: ázsiai zurza és duda együttest hívott pódiumra (megj.: A zurza és a duda a török császári zenekarok hangszerei is voltak (az ütőhangszerek mellett) több évszázaddal ezelőtt, és kísérték a császári hadakat hódításaik során.), majd átvált a darab másik felében egy hard rock lüktetésre, s a vége erre a zenei alapra egy további fokozás: duda-trombita záró rész, fortissimo.
Ibrahim Maalouf a 21. század nyelvén közvetíti a saját zenéjét. Kompozíciói egyéni szövésűek, francia kortárs-jazz és a world music színeiben.
Maalouf egy újabb híd „Orient & Occident”, Kelet és Nyugat között. Volt ilyen korábban a kultúra és művészet számos területén Goethe-től Paul Klee festészetéig számos alkalommal, erre ezer példát találhatunk.
De ahogy ezt teszi, az Ibrahim Maalouf. Aki nyitott az ilyen zenék befogadására, annak ajánlom Ibrahim Maalouf „Live Tracks 2006-2016” CD+DVD válogatását.
