Landgren, Nils: Some Other Time 2016. március 31., Varga Bendegúz

Nils Landgren with Janis Siegel - Some Other Time - A Tribute to Leonard Bernstein featuring the Bochumer Symphoniker (ACT – Hangvető)

(...elképzelem, ahogy Nils Landgren, a neves svéd R&B, funk és jazz harsonás odamegy Siggi Loch-hoz, az ACT Music fejéhez:

- Te, Siggi, úgy szeretem a Bernstein musicaleket! Arra gondoltam, felénekelnék néhány számot, te meg kiadnád! Mit szólsz?

-  Hát persze! Nils, hogy ez miért nem nekem jutott előbb eszembe...)

Az igazság az, hogy a CD borítón található kis beköszönőben Landgren, aki egyébként Funk Unit nevű zenekarában valóban énekel is, azt nyilatkozza, a fenti elképzelt párbeszéd épp fordítva zajlott le - vagyis Loch kérte fel Landgren-t a tárgyalt lemez elkészítésére. Ennek ellenére bennem mégiscsak ott motoszkál a kisördög, hogy ez mégsem így volt...

Kezembe fogva a kiadványt, látom, hogy itt aztán minden követ megmozgattak, hogy igényes végtermék jöjjön létre. Ennek legkomolyabb jele, hogy a lemezen található egy tucatnyi szám feléhez korunk egyik legnagyszerűbb hangszerelője, Vince Mendoza komponált "hátteret", amelyet a Bochumi Szimfonikusok játszottak fel, az ő vezényletével.

A másik jel, hogy Nils Landgren párjául a Manhattan Transfer énekesnőjét, Janis Siegel-t kérték fel, hogy a musicalekben oly gyakori férfi-nő duetteket előadhassák. Az igényes zenei albumhoz már csak egy jó jazz-trió hiányzott, amelyet a zongorista Jan Lundgren, a bőgős Dieter Ilg, és az ACT Music "házi" dobosa, Wolfgang Haffner alkotnak.

A lemez a híres "America" nyitánnyal kezdődik a "West Side Story"-ból.

Az első szám a "Some Other Time" az "On the Town" című musicalből származik. Nagyon kellemes a hangzás.

Vince Mendoza hangszerelése garancia a minőségi akusztikai élvezetekre. Puhaság, szépség és elegancia jellemzi a mester munkáját az egész lemezen.

Egy duettet hallunk, amelyet még számos követ az albumon, tekintve, hogy az általában szerelmi történetekre épülő Bernstein-művekben igen fontosak az ilyen zenei párbeszédek.

Janis Siegel kifejezetten szépen, klasszikus műveltség birtokában énekel. Ez nagyon illik a Bernstein musicalekhez. Leginkább talán Norma Winstone-ra emlékeztet.

Nils Landgren a "skandináv stílust" hozza: egyenes, popos énekléssel szólaltatja meg a témákat.

Halk, intim éneklést hallunk, egy nagy zenekarral kísérve. Ha valakinek erről Dianna Krall szuperprodukciói jutnak eszébe, az nem téved sokat.

A második nóta a "Cool" a "West Side Story"-ból. Kicsit blues-os téma, amelyet most egyedül ad elő Landgren.

Dögös swing alap szól, remek harsona- és zongoraszólót hallhatunk. Korrekt kis szám, kár, hogy nincs ilyenből több a lemezen.

Harmadikként következik a "Maria", úgyszintén a "West Side Story"-ból. Ezúttal nincs éneklés, csak remek harsonázás, és szuper hangszerelés Mendoza-tól.

Folytatódik a híres New York-i történet, ezúttal a "Somewhere" című balladával.

Broadway-i hagyományt követnek a Bernstein musicalak, de a lemezen hallható éneklés nem musicales, hanem jazzes-popos. Különösen ebben a számban már kicsit negédesen populáris a téma megfogalmazása véleményem szerint. A téma eléneklése után viszont gyönyörűen puha hangon harsonázik is a főhősünk. Fantasztikusan meleg a tónusa. A trió is nagyszerűen átveszi ezt az érzetet.

Következik a "The Story of My Life" a "Wonderful Town" című darabból, amelyet Janis Siegel ad elő. Ballada egy ballada után: nem tartom túl szerencsés választásnak. Kárpótol minket viszont Mendoza és a szimfonikus zenekar munkája.

Érdekes módon ismét egy ballada következik, illetve valójában ez egy lassú walzer. Ezúttal is a "West Side Story" van terítéken, egész pontosan a "One Hand, One Heart" című tétel. A témát nem énekelve, hanem harsonát fújva adja elő Landgren.

A "Something's Coming" végre egy menősebb nóta, ez is a "West Side Story" része. Megszólal az egész szimfonikus zenekar. Végre egy kis mozgalmasság! Most swingelnek legjobban az énekesek is. Némileg beszédszerű Landgren éneklése, ezúttal Tony Bennett jut az eszébe az embernek. Nagy különbség, hogy Bennett-nek szép nagy hangja van, míg Landgren ezzel nemigen büszkélkedhet. Ennek ellenére mindenképp a lemez csúcspontját jelenti ez a szám.

Ezután újabb és újabb balladák következnek, szép sorban. Szám szerint összesen négy darab. Őszintén szólva, többször is nekifutottam, hogy végighallgassam ezt a lemezt, de ezen a ponton már egyszer sem voltam képes igazán odafigyelni. Vagy talán inkább a zenei album volt képtelen fenntartani a figyelmemet...

A mélypont a tizedik nóta, a "Quiet Girl". Az itt hallható visszafogott, vagy szándékoltan erőtlen Landgren-féle éneklésről számomra sajnos már csak az idegesítő jelző ugrik be.

Az viszont komoly tanulsága ennek a lemeznek, milyen széles tartományban mozoghat a balladák tempója, a tipológiai változatosságukról nem is beszélve. Van végtelen lassú. Van nagyon lassú, de swing-es lüktetéssel. Van enyhén groove-os érzetű, kis popzenei fűszerezéssel. És így tovább...

A jazz rétegzene, de ez a lemez aztán végképp egy szűk réteget céloz meg, illetve kettőt. Egyrészt a jazz iránt érdeklődő musical fanatikusokat, másrészt pedig a musicaleket kedvelő jazz-rajongókat. Ez utóbbiak közül is inkább a ballada-albumok iránt elkötelezett zene-hallgatóknak ajánlanám leginkább ennek a nagyszerű harsonásnak az új lemezét.

Nils Landgren with Janis Siegel: Some Other Time - A Tribute to Leonard Bernstein featuring the Bochumer Symphoniker (2016)

01 Overture: America (from West Side Story)

02 Some Other Time (from On the Town)

03 Cool (from West Side Story)

04 Maria (from West Side Story)

05 Somewherw (from West Side Story)

06 The Story of My Life (written for Wonderful Town)

07 One Hand, One Heart (from West Side Story)

08 Something's Coming (from West Side Story)

09 Lonely Town (from On the Town)

10 A Quiet Girl (from Wonderful Town)

11 Lucky to Be Me (from On the Town)

12 A Simple Song (from Mass)

Nils Landgren - harsona, ének

Janis Siegel - ének

Jan Lundgren - zongora

Dieter IIg - bőgő

Wolfgang Haffner - dob

A Bochumer Symphoniker Vince Mendoza vezényletével.