Koz, Dave: Dave Koz & Friends 20th Anniversary Christmas 2017. december 02., Zolbert
Dave Koz - Dave Koz & Friends 20th Anniversary Christmas (Concord-Karsay)
Egy unalmasnak tűnő, szürke délutánon kinézel az ablakon, finoman havazik, eközben elindítod a lejátszót, majd vónósok kíséretében megszólal a száncsengő. Hirtelen mézeskalács és fenyő illata ugrik be és a hangulatból már azonnal tudod, hogy bár kicsit korainak tűnik, de itt van a “holiday album” szezon. Minden évnek és minden ünnepnek megvannak a kötelező kellékei, az év vége zenei hozzávalói közül pedig nem hiányozhatnak a szezonális lemezek, melyek főként a smooth jazz előadók sajátjai.
A populáris jazz műfaj élő legendái között szerepel a szaxofonos Dave Koz, aki nem először készít karácsonyi lemezt, szám szerint ez a negyedik korong és a legelső, valamint a mostani, legfrisebb között kereken 20 év telt el. Az 1997-es “December Makes Me Feel This Way” albumon is jeleskedett az aktuális szupertrió másik két tagja a trombitás Rick Braun és a gitáros Peter White. A jubileumot (és az ilyenkor szokásos karácsonyi turnékat) megünnepelve született meg a “Dave Koz & Friends 20th Anniversary Christmas”, melyet mai lemezkritikámban mutatok be a JazzMa.hu olvasóinak.
A témaválasztás könnyűnek tűnik, de talán épp ez benne a legnehezebb, hiszen egy karácsonyi lemeznek, kifejezetten karácsonyi hangzásúnak kell lennie. Nem kétséges, az első dalban (Winter Wonderland) sikerül megfogni, és hangulatba hozni a hallgatót a hozzávalók tökéletes adagolásával, melyből mindössze a dal elején és végén található - kissé stílustalan - szintetizátor dallam lóg ki.
A “Joy to the Wonderful World” egy kissé filmszerűbb hangulatot fest, a közismert “What a Wonderful World” alaptémájával és ízléses vonós hangszereléssel.
A “Christmas Time is Here” finom, visszafogott hangszereléssel fogalmaz, a szopránszaxofonon elhangzó főtémát azonban tökéletesen egészíti ki az akusztikus gitár és a trombita játéka.
A “Feliz Navidad” a spanyolajkú országok best of karácsonyi slágere, mely az 1970-es évek óta megtalálható a klasszikusok között és ezúttal vokális formában szólal meg, Gabriel Orengo tolmácsolásában.
Ezután klasszikusabb, kamarazenei hangulat érkezik, a “Hark! The Herald Angels We Have Heard on High”-jal, a világhírű zeneszerző Felix Mendelssohn tollából.
Ezt egy még bensőségesebb “standard”, a “Have Yourself a Merry Little Christmas” váltja, főszerepben Selina Albright-tal, aki stílusosan formálja meg a dalt, és teszi azt valóban tökéletessé.
Az “O Tannenbaum” témája mindenki számára ismert, amit ezúttal Rick Braun foglal történetbe, mindezt klasszikus jazz hangszerelést kapunk.
A “Silent Night” az album egy fontos pontja, Dave Koz és Javier Colon főszereplésével, a meghitt, instrumentális kezdésből, a vonósok segítségével szépen, lépésről-lépésre bontakozik ki egy vokális csúcspont.
Hasonló karaktert kapott a Leonard Cohen által világhírűvé lett “Hallelujah”, melyet az r’&’b és smooth jazz műfajokból is ismert Kenny Lattimore énekel egy stílusos átiratban.
Az “O Little Town of Bethlehem” egy talán kevésbé ismert kompozíció, de a megálmodott klasszikus zenei környezetben tökéletesen működik és illeszkedik a kitűzött zenei koncepcióhoz.
Zárásként a “The Home Medley: I’ll Be Home for Christmas” csendül fel, Jeffrey Osborne és Kenny Loggins vendégszereplésével, méltó lezárásaként a több mint 45 perces anyagnak.
Egy művész karrierjének ma már szinte kötelező eleme egy ilyen lemez, a mostani album tanulsága pedig az, hogy időről-időre újraértelmeződnek ezek a dalok az előadókban, a hangszerelőkben és a hallgatókban egyaránt, és ezért sem sok, hogy már a negyedik karácsonyi lemezt hallgathattam Dave Koz munkásságából.
