Körössy, Jancy: American Impressions and Romanian Landscapes 2013. október 07., Gáspár Károly
Októberi napsütéses, de hideg délután. A fűtőtest már felébredt téli álmából. Csak halk duruzsolása hallatszik a szobában. Édesapám a napi sajtó átlapozása után rám néz és megszólal.
- Fiam, hallgassunk bele Kőrössy Jancsi lemezébe, amit Maloschik Robitól kaptál. Kezembe veszem az albumot, melyen még a fólia is rajta van. A borítón hamisítatlan amerikai látkép, felhőkarcolókkal. Bekerül a lejátszóba a dupla CD második része ("Romanian Landscapes"). Ezt teszem be elsőként, mert a zongorista saját szerzeményei hallhatóak rajta, és nagyon érdekel milyen "világa" volt Kőrössynek. Play gomb, elindul. A lakás megtelik csodával. Zenével, szívvel, lélekkel, harmóniával. Bill Evans, Keith Jarrett és Paul Bley szellemisége, plusz hatalmas egyéni stílus. Kőrössy Jancsi!
Érzem, hogy vérnyomásom a fejemben kalapál, a hideg futkos hátamon. Micsoda gyönyörű billentés és zongorahang! De jó lett volna személyesen ismerni, beszélgetni Vele, kérdezni Tőle. A gondolatok cikáznak fejemben, mert szól Kőrössy lemeze, ami a bőröm alá hatol egy pillanat alatt. De szép harmóniákat fog!
Apám kezében még ott az újság, de csak azért, mert nem mozdul mióta megy a felvétel, csak figyel, hallgatja. Nem tudunk megszólalni. Nem is kell. Kiolvassuk egymás szeméből a lényeget, amit akarunk mondani. Amit kötelező a világba kiáltani. Kőrössy Jancsi zseni volt!
Kőrössy János 1926-ban született Kolozsváron. 1969-ben az Egyesült Államokba emigrált. Atlantában élt és építette karrierjét. Hogy miért nem tette át székhelyét New Yorkba - "a jazz fővárosába"- rejtély, legalábbis számomra. Sajnos a művészt már nem kérdezhetjük meg, mert 2013 januárjában eltávozott közülünk és csatlakozott a "Heaven Jazz Club" elit társulatához.
Az "American Impressions" című szóló zongora album, halála után jelent meg. A dupla lemez első részén ("American Impressions") jazz standard-eket és "örökzöldeket" hallhatunk, a másodikon ("Romanian Landscapes") Kőrössy saját kompozíciót. A "standrdes" felvétel kezdő darabja Francis Lai filmzenéje a "Love Story". Őszintén bevallom -még ismerve Kőrössy szenzációs játékát is- előítélettel vártam, mi sül ki belőle, mert amolyan "vendéglátós" számról van szó. Nos, kopott szék, szemet csípő cigarettafüst és alkohol szag helyett kényelmes fotel, tiszta ájer és a legdrágább whiskey zamata a számban "fílingje" fogott el. Kőrössy egy komplett Liszt stílusú parafrázist varázsolt a jól ismert dallamból. Brilliáns technika, nagy-nagy lélekkel párosítva. Aztán következnek olyan ismert dalok, mint az „Autumn Leaves”, a „Misty”, a „Smoke Gets in Your Eyes”, az „All the Things You Are” és még sok más "jól bevált" kedvenc. Mindegyik tökéletesen kidolgozva, más és más klasszikus korszak, zeneszerző ismertetőjegyeit magán hordozva. Ha "Autumn Leaves"- Bach, akkor a "Raindrops"- Mozart. De élvezhetjük Erroll Garner és Oscar Peterson módjára a "Misty"-t vagy a "Trio"-t. Tévedés ne essék, Kőrössy nem imitátor volt, aki jól "levett" mindenkit. Bármit játszott benne volt az egyénisége, szellemisége! Ahogy megismerjük a nagy és ismert jazzmuzsikusok játékát néhány hang után, hasonlóképp működik Kőrössy Jancsi esetében is.
Az album, CD 2-es lemezén a zongorista szerzeményei csendülnek fel egy 1975-ös "E.J. Jazz Club"-ban (Atlanta, Georgia, USA) adott koncerten. Ha a standard-ektől "elájultam" (már pedig el!), akkor most újra kérem a repülősót, de dupla adagot! Tehát a dolog úgy néz ki, hogy volt egy Kőrössy János nevű magyar (kolozsvári roma) zongorista, akinek játékában a következő muzsikusok legjobb pillanatai bukkanak fel: Claude Debussy, Maurice Ravel, Eric Satie, Bill Evans, Keith Jarrett, Paul Bley, Lennie Tristano. Fűszerként egy csipetnyi magyar és román népzene. Olyan szimbiózist hozott létre a művész a fenti géniuszok és önmaga zsenialitásából, amely egyedül álló a zenetörténelemben!
A lemez hallgatása közben, kb. annyiszor kiáltottam "yeah"-t, mint amikor Jarrett-et fülelem. (Ez igen gyakori "kitörést" jelent nálam.) Ráadásul minden számból ránk zúdul az a fantasztikus érzés, hogy rizikót vállalt koncertezés közben Kőrössy. Minden ki volt munkálva, de hagyott magának lehetőséget valós időben (real time) is a változtatásra. Hallatszik a gondolkozás több helyen, vajon milyen akkordot játsszon vagy "merre induljon el" az improvizációban. Ez a legnagyobbak sajátja!
Eddig két lemezkritikát volt szerencsém -Maloschik Róbert főszerkesztő úr jóvoltából- írni a JazzMa.hu részére, Carla Bley és Chick Corea legújabb albumairól. Világsztárok, ünnepelt művészek. De minden tiszteletem mellett, be kell valljam: számomra ez a harmadik felvétel okozta az igazi eufórikus örömöt!
Ne csodálkozzunk ezen. Őrizzük emlékét és ápoljuk hagyatékát a zseninek, akit Jancy Körössy-ként ismert meg Amerika, de Ő a mi Kőrössy Jancsink!
