JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. november 25.
Jazz(Nagy)kanizsa 20242024. november 11.

Lemezpolc kritika:
Konitz, Lee - Frescalalto

Konitz, Lee: Frescalalto 2017. március 27., Dr. Nagy Sándor

lee-konitz-frescalalto.JPG

Lee Konitz – Frescalalto (Impulse! - Universal Hungary)

Nagy megtiszteltetés: egészen különleges lemezről írhatok! Miért is?
Lee Konitz amerikai altszaxofonos idén lesz 90 éves (!) - ezen CD felvételei idején már elmúlt 88 esztendős! A jazz történelmében ilyen még nem fordult elő! Tudtommal ennyi idős szaxofonos a mai napig nem adott ki stúdiófelvételt (koncertet sem). (Sonny Rollins és Wayne Shorter még "esélyes"!)
A patinás Impulse! kiadó, valamint a Kenny Barron, Peter és Kenny Washington ritmusszekció "közreműködött" a nevezetes alkalomnál.
Ötven perc, nyolc darab, öt standard és három Konitz szerzemény.
Essünk túl az általam vélt negatívumon: a CD-borítót nézve meglepődtem, hogy Lee neve mellett a "vocals" szót is feltüntették.
Nem kellett volna - nem a borítóra írni, hanem "elkövetni"... De ez csak személyes vélemény, igaz, mindössze két számban "próbálkozik" a Mester.
A bevezető "Stella..." felépítése egyedi: szólók követik egymást - Konitz, Barron, Peter és Kenny Washington. Aztán hárman, négyen "hívják Stellát" - szépen összeáll a kép: mainstream, igazi "nagyágyúk" előadásában. Kifogástalan összhang, szuper megszólalás.
Konitz jellegzetes sound-ja azonnal felismerhető a következő saját darabban is ("Thingin") - Barron és "a két" Washington nagyszerű improvizációja mellett.
A bevezetőben említett okok miatt átlépnék a negyedik számra: újra egy saját darab - lendület, fölényes hangszertudás, a dobos Washington remeklése.
Az "Out of Nowhere" a főszereplő szólójával nyit, majd Barron és Peter Washington "egyéni játéka" után Konitz énekét "élvezhetjük".
Meglepő, de számomra a legrövidebb, nem egészen három és fél perces "Gundula" című ballada a lemez csúcsa: Konitz alkotása sajnos nagyon rövid, pedig...
"Invitation": meghívás Lee Konitz zenei világába - a kísérők "hathatós" közreműködésével.
Egy "rögtönzött", négy perces "Cherokee" zárja a CD-t – alig felismerhető dallamokkal.
Nem tudom, hogy hogyan csinálja Lee, de egyelőre még sikerrel védekezik az évek rohama ellen. Ha a zene (játszása, szeretete) a "megfejtés" - akkor mi is bízhatunk a jövőben...

1. Stella by Starlight
2. Thingin
3. Darn That Dream
4. Kary's Trance
5. Out of Nowhere
6. Gundula
7. Invitation
8. Cherokee

Lee Konitz - altszaxofon, ének
Kenny Barron - zongora
Peter Washington - bőgő
Kenny Washington - dob


Vissza a lemezhez