Kent,Stacey: The Changing Lights 2013. szeptember 29., Pátkai Rozina
Nem csalódhat az, aki az őszies hangulat ihletettségében a Grammy-jelölt amerikai jazzénekesnő, Stacey Kent új lemezét, a „The Changing Lights”-ot választja. Már a borító is sokat elárul: manírok nélküli, kedves, természetes, mégis professzionális megvalósítása mindannak, ami Stacey Kent hangja és a bossa nova műfaj találkozásából fakad.
Stacey Kent nem csak az amerikai standardek világában mozog otthonos könnyedséggel, a bossa nova ritmikája és a portugál nyelv is a sajátja. A ragyogó hangszerelések kiemelik, ugyanakkor illeszkednek is Kent egyéni és nőies előadásmódjához. A lemez dalai között találunk hagyományosabb brazil dalokat, Tom Jobim (One Note Samba, How Insensitive, This Happy Madness) és Marcos Paolo Sérgio Valle (The Face I Love), vagy éppen Roberto Menescal tollából az „O Barquinho”-t, amit a szerző nemcsak hogy maga hangszerelt a lemezre, de gitáron is közreműködik. Az albumon található számok csaknem felét Stacey Kent férje, a méltán elismert angol szaxofonos, Jim Tomlinson szerezte, a szöveget a dalokhoz pedig Kazuo Ishiguro és Antonio Ladeira költő írták. Különleges darabja a lemeznek Joao Bosco Chaplin halálára írt dala, az „O Bebado e a Equilibrista”, amelyet Bosco is a Charlie Chaplin által komponált „Smile” című melódiával vezet be. Itt a lemezen azonban a két zeneszám sorrendje felcserélődik: Jim Tomlinson instrumentális bevezetőjében elsőként Bosco szerzeménye, majd Kent előadásában a „Smile” című dal hangzik fel.
A dinamikus és a lassúbb, nyugalmat árasztó dalok váltakozása teszi izgalmassá a zenei anyagot, így az nem csak a "vájtfülű" hallgatóság számára igazi csemege. A magával ragadó narratív énekstílus kiválóan illeszkedik a nap bármely szakához, kellemes hangulatot teremt, örömteli zenei élményt ad.
http://www.youtube.com/watch?v=W0ydJkAujjM
DALOK
1. This Happy Madness (Gene Lees – Vinícius De Moraes/ Tom Jobim)
2. The Summer We Crossed Europe in the Rain (Kazuo Ishiguro/ Jim Tomlinson)
3. One Note Samba (Newton Mendoca – Tom Jobim)
4. Mais Uma Vez (Antonio Ladeira/ Jim Tomlinson)
5. Waiter, Oh Waiter (Kazuo Ishiguro/ Jim Tomlinson)
6. O Barquinho (Ronaldo Boscoli/ Roberto Menescal)
7. The Changing Lights (Kazuo Ishiguro/ Jim Tomlinson)
8. How Insensitive (Vinícius De Moraes – Norman Gimbel/ Tom Jobim)
9. O Bêbado E A Equilibrista / Smile (Aldir Blanc/ Joao Bosco) 6 (Geoffrey Parsons – John Turner / Charles Chaplin)
10. Like a Lover (Nelson Motta – Alan Bergman – Marilyn Bergman/ Dori Caymmi)
11. The Face I Love (Paulo Sérgio Valle – Pingarilho – Norman Gimbel/ Marcos Valle)
12. A Tarde (Antonio Ladeira/ Jim Tomlinson)
13. Chanson Légère (Berne Beaupère/ Jim Tomlinson)
ZENÉSZEK
Stacey Kent - ének, akusztikus gitár (8),
Jim Tomlinson - tenorszaxofon, szopránszaxofon, fuvola,
Graham Harvey - zongora, Fender Rhodes,
Roberto Mensecal - gitár (6, 12),
John Parricelli - gitár (2-5, 10, 13),
Jeremy Brown – nagybőgő,
Matt Home - dob (1, 7, 8, 11),
Joshua Morrison - dob (2-5, 10, 13),
Raymundo Bittencourt - ganza (6).
