Ilg, Dieter: Mein Beethoven 2015. március 19., Gáspár Károly

Dieter Ilg - Mein Beethoven (ACT - Hangvető)

"Örökzöld"

Azt gondolom, a kilencvenes évek közepe, vége óta súlyos válságát éli a popzene. Nem csak hazánkra terjed ki ezen "kórság"; még az etalonnak számító Egyesült Államokban is felütötte fejét a "slágernélküliség sötét korszaka". Hiába bizonyítja viszonylag sok, a területen tevékenykedő művész, hogy bizony mesterei szakmájuknak, igazi dúdolható, "fülbemászó" kompozíciót nem, vagy csak nagy ritkán hallunk Tőlük. Ott van például az extravagáns -persze valójában teljesen hétköznapi leányzó- Lady Gaga, aki mostanság a jazzéneklés egyik ikonjával, Tony Bennett-tel alkot duót, és fantasztikus lemezük Grammy-díjas lett. Ez szép és elismerésre méltó, azonban azok a dalok, melyekkel Gaga világhírnévre tett szert -legalábbis az én véleményem szerint- nem zenei értékük, kvalitásuk miatt, inkább a hozzájuk tartozó klipek látványossága okán lettek kedvencei sok-sok ország fiatal generációjának (is). Természetesen mi, magyarok sem maradtunk ki a "jóból"...

Miért kezdtem a popmuzsika elemzésébe egy jazzmagazin oldalán? Nos, én sem gondoltam, hogy így fogom bevezetni aktuális írásomat, azonban elindítva a német bőgős, Dieter Ilg új albumát, a "Mein Beethoven"-t, egyből az jutott eszembe: ezek a kompozíciók mindig örökzöldek lesznek, mert olyan erőteljes, ugyan akkor finom dallam- és harmóniavilággal engedte őket útjára "Meister" Ludwig van Beethoven, hogy a "korrózió" kizárt. Egy kis patina meg csak jót tesz.

Az ötlet nem Dieter Ilg-től származik. Mármint, hogy végy klasszikus darabokból részleteket, hangszereld át, majd játszd el a formációddal az anyagot úgy, mintha jazz standard-ek lennének. Szóval a bőgős triójával (Rainer Böhm - zongora, Patrice Héral - dob) stúdióba vonult és tizenhárom -úgy tűnik, szeretik az ACT kiadónál ezt a "track" mennyiséget- Beethoven szerzeményt "játszott fel" a CD-re. Ilg bepillantást enged -többek között- a "Patetikus" és "Holdfény" szonáta, vagy az "Ír dalok" általa elképzelt változatába. Érdekes, amit Ilg-gék produkáltak. Konkrétan arra utalok, hogy szinte biztos vagyok benne, sok-sok jazzista hasonlóképp közelítette volna meg a műveket, azonban a trió őszintesége és nagy tudása okán egészen egyedülálló, sajátos anyagot készített, mely azok érdeklődését is fel fogja kelteni, akik "ráálltak" hasonló jellegű produktumok figyelésére, és az "újszülöttek" is élvezni fogják. Hallgatva a "Mein Beethoven"-t kerek volt világ. Annyira sikeresen megtalálták Ludwig mester "XXI. századi arcát", hogy úgy érzem, maga a szerző is ilyen irányba-irányokba mozdulna el, ha élne.

Zongorista lévén, engedjék meg a kedves Olvasók, hogy kitérjek néhány mondat erejéig a lemezen szereplő Rainer Böhm-re. Most találkoztam először a nevével, de -ahogy mondani szokás- biztos nem utoljára. Egészen lenyűgözött szenzitív billentése, ahogy ujjaival életre kelti, megformálja a hangokat, harmóniákat -higgyék el nem túlzás- a legnagyobbakra emlékeztetett. A "time" is rendben van Nála, így nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy érdemes, sőt kötelező Böhm-re odafigyelni, mert észrevehetően a "mainstream"-ben is otthonosan mozgó, "megfelelő szinten" romantikus zongoristáról beszélünk személyében. Tényleg szubjektív, de számomra többet mondott játéka, mint néhány "agyon sztárolt", napjainkban "divatos" pályatársáé.

Hadd dicsérjem tovább Dieter Ilg-et is. Bár a neve alatt jött ki a lemez, mégsem éreztem egyetlen másodpercig sem, hogy "na, most megmutatom" jellegű bőgőzést mutatna be, és csak "biodíszletként" kezelné Böhm-öt és Héral-t. A dobos nagyszerű játéka ugyanúgy érvényesül, mint két társáé. Igazi csapatmunka volt ez, ékes példáját szolgáltatva, hogy csak együtt-egymásért szellemben érdemes muzsikálni. És élni is.

"Tréfáljuk meg egy jazz szűz barátunkat Mozgalom!"

Hamarosan itt van április elseje, azaz a "Bolondok napja", amikor szokás egymást megviccelni. Na kérem, ördögi tervem van! Azt találtam ki, hogy ha beszereztünk egy "Mein Beethoven" korongot, adjuk kölcsön egy barátunknak, ismerősünknek, aki nincsen képben "jazzügyileg", de klasszikus irányban sem, és mondjuk azt: ez a jónéhány évvel ezelőtti "Beethoven" című Hollywood-i "kutyás vígjáték" zenéjének újraértelmezett változata. Oszt hátha a csőbehúzottak közül néhány rákap a jóra, mert megtetszik neki ez a valóban rendkívül értékes zenét tartalmazó album.

Na jó, most így átgondolva, lehet, hogy nem is olyan "király" ötlet... Mentségemre szolgáljon, hogy jószándék vezérelt!

Mindenesetre azért szorítok, hogy -így vagy úgy- minél több emberhez eljusson Dieter Ilg "Mein Beethoven"-je, mert -úgy vélem- az utóbbi idők egyik, ha nem legjobb lemeze!

Dieter Ilg: Mein Beethoven (ACT 2015)

1. Pastorale

2. Ode

3. Fuge

4. Return to Ulster

5. Arietta

6. Dankgesang

7. Sturm

8. Hammerlos

9. 109

10. Adagio

11. Allegro

12. Soldier's Dream

13. Mond und Schein

Dieter Ilg - bőgő

Rainer Böhm - zongora

Patrice Héral - dob