Garbarek, Jan: OFFICIUM NOVUM 2014. március 04., Hetessy Csaba
Jan Garbarek and The Hilliard Ensemble - OFFICIUM NOVUM (ECM – Hangvető)
Jan Garbarek – szoprán- és tenorszaxofon,
The Hilliard Ensemble:
David James – kontratenor,
Rogers Covey-Crump – tenor,
Steven Harrold – tenor,
Gordon Jones – bariton
A Manfred Eicher által 1970-ben alapított müncheni ECM kiadó évtizedek óta kimagasló brand a zenei kiadók között. A kiadó a klasszikus zenétől a kortárs zenén keresztül a jazz-ig számtalan világhírű előadó 1200 (!) lemezét jelentette meg napjainkig. Az albumok külső megjelenését egyszerű, letisztult design jellemzi. Végtelenül kifinomult zenei ízlés vezérli a kiadót, de ez elmondható a közreműködőkről is. Valahogy az az érzésünk, hogy lemezeik világsikerre voltak és vannak predesztinálva, függetlenül attól, hogy Heinz Holliger, Keller András, Kurtág György, Kim Kashkashian, The Hilliard Ensemble, Meredith Monk, Chick Corea, Gary Burton, Pat Metheny, Charlie Haden, Keith Jarrett vagy Jan Garbarek lemezeit adták ki.
A Norvégiában élő lengyel származású Jan Garbarek (1947) egész életműve maga a kontinuitás és az állandó megújulás, felvételeinek ezernyi színével. Ő az a szaxofonos, akit tényleg nehéz beskatulyázni. S nem is lehet. Hallhatóan olyan elmélyedt érdeklődés van benne a (világ) zenei kultúra irányába, melyből sorra gyönyörű, új zenei anyagok születtek.
Az ECM 2010 szeptemberében jelentette meg Jan Garbarek és a The Hilliard Ensemble közös lemezét „Officium Novum” címmel. Ez a zenei anyag többször is megszólalt koncerten élőben a budapesti közönség előtt a Bazilikában. A cím részben utalás az angol, négytagú angol Hilliard a capella ének-együttessel (1974) korábban felvett Officium (1994) lemezükre, részben a közös munka, projekt továbbgondolása. Korábbi évezredek zenéjének, így a bizánci ó-keresztény vallási énekeknek a capella ének és szaxofon közös megszólaltatása a templomi akusztikában olyan multikulturális érzés, mely élőben is, és a lemezt hallgatva is hihetetlen élmény.
A keresztény zene gyökerei a „pogány” görög-római kultúrához és Kelethez vezetnek vissza. Bizánc után a keleti kereszténység örmény, szíriai, majd Róma és Milánó központokkal terjedt tovább egyre nyugatabbra, végül elérte a 8-9. századi Európát is. Az ekkori egyházi zenék telítve voltak keleti hangzásokkal, hangsorokkal, vokális hajlításokkal (melizma). Az örmény származású zenetudós, Komitas Vardapet (1869-1935) a középkori egyházi zenét kutatva észlelte az említett több évszázadra visszanyúló tradicionális kapcsolatokat, melyek az egyházi és a különböző népzenék között gyökereztek. Az ő gyűjtéseiből több liturgikus mű is szerepel az albumon: a „Surb, surb”, a „Sirt im sasani” himnusz és a „Hays hark nviranats ukhti”. Garbarek arab skálái mindezek tükrében a zenei kövületeknek a mai életre keltése az improvizáció segítségével.
Az észt származású Arvo Pärt (1935-) „Most Holy Mother of God” darabja a gregorián stílust idézi a Hilliard előadásában. A „Tres morillas m’enamoran” egy 16. századi spanyol gyűjteményből származó többszólamú mű. Az énekelt dallam megszólaltatását Garbarek röviden ívelt, sorszerű játékkal illusztrálja, színezi. Szaxofonjátéka összefonódik az énekkel az akusztikai térben.
A lemezen szerepel a középkori párizsi Notre-Dame iskola egyik kiemelkedő zeneszerzőjének, a 12. században élt Pérotin „Alleluia.Nativitas” kompozíciója is. A többszólamú ritmikus patterneket tartalmazó műhöz Garbarek pontozott ritmikai játékkal kapcsolódik, átvéve, majd visszaadva dallamot, körülölelve hangjaival az ars antiqua stílus e remekművét.
Diszkográfiájából kiemelve olyan albumjai után, mint a „Dis” (1977), a „Legend of the Seven Dreams” (1988), vagy a „Ragas and Sagas” (1992) - melyek szintén ECM kiadványok – az „Officium Novum” is Garbarek hidat alkotó, korokat átívelő zenei szintézisének, egyéni zenei világlátásának fantasztikus megjelenítése, s méltán oda kerülhet a CD polcokra.
Bizonyosan a Hilliard Ensemble és Jan Garbarek – akik hihetetlen érzékenységgel és pontossággal kezelik a hangokat, dinamikát és együttes játékot – „Officium Novum” című albuma sokakat ébreszthet arra, hogy a zenének sem időben, sem térben nincsenek határai, és a stílus sokszor nem értelmezhető, öncélú fogalom.
(És mindezt utoljára a budapesti Szent István Bazilikában élvezhetik 2014. november 8-án, szombaton este 8 órakor!)
