Fortner, Sullivan: Aria 2015. december 11., Gáspár Károly
Sullivan Fortner - Aria (Impulse! – Universal Hungary)
„Lüktet!”
Ha számomra ismeretlen előadó lemeze kerül hozzám „kritikusságilag”, mielőtt elindítom a CD-t -a biztonság kedvéért- beveszek egy Xanax-ot. Sosem tudni... Na jó, természetesen csak vicceltem, de az tény, hogy kíváncsiságom mellett, van bennem ilyen alkalmakkor némi félelem; csak nehogy egy önmegvalósító fiatal titán legyen, aki el van ájulva magától, közben meg... Hát kérem, örömmel jelentem: a 28 éves afro-amerikai zongorista, Sullivan Fortner „Aria” című lemezétől „nem kell félni”. Vérbeli modern mainstream anyagról van szó, melyen négy ifjú muzsikus jelentkezett be a „Hotel Jazz” egyik lakosztályába, életük végéig.
Maloschik főszerkesztő úrtól tudtam meg, hogy a 60-as években -az azóta legendássá vált- Impulse! kiadó „pelyhes állú” tehetségeket karolt fel, és adta ki felvételeiket. Közéjük tartozott -többek között- egy bizonyos John Coltrane nevű szaxofonos is. Tudjuk a story-t, ezek a lemezek mára a világ kulturális örökségének legféltettebb kincsei között találhatók. Úgy tűnik most újra erre az útra kíván lépni a cég, hiszen Fortner a még „megismerendő” művészek között van. Társai a korongon Tivon Pennicott, aki alt- és tenorszaxofonon játszik, Aidan Caroll bőgős, és Joe Dyson dobos.
Az „Aria”-n 10 szám hangzik el. Öt Fortner kompozíció, ezen kívül Thelonious Monk „I Mean You”-ja, Fred Rogers „You Are Special”-je, és három igazi klasszikus jazz standard, az „All the Things You Are” (Jerome Kern), a „You Know I Care” (David McHugh), majd a „For All We Know” (J. Fred Coots). Utóbbit szólóban adja elő a pianista, egyénien, gyönyörű harmóniákkal!
Sullivan Fortner szerzeményei megfelelnek a mostanság divatos trendnek. „Swing mentesek”, de ápolják, sőt, próbálják tovább fejleszteni a fősodrás vonulatát. A zongorista játéka lüktet, átjárja a hallgatót. Ritmizálása csipetnyi Herbie Hancock, és egy-egy leveses kanálnyi Thelonious Monk és Brad Mehldau hatást hordoz magában. Billentése egészen lenyűgözött. Ritkaság, hogy valaki sokat „dobol” a zongorán, és mégis szép, kötött „touch”-csal rendelkezzen.
A standard-ek előadásmódja jól illeszkedik a saját darabok stílusához. Latinos, illetve „groove”-os a megközelítés. Amolyan XXI-ik századi hozzáállás ez, viszont Fortner-ék esetében nem éreztem erőltetettnek, mint jó néhány más, minden áron újítani szándékozó zenésznél.
Nagyszerű csapatot hozott össze a zenekarvezető. Pennicott, Caroll és Dyson nevét -úgy gondolom,- hamarosan nem kell „puskáznom” a borítóról.
Kedvelem a Fortner féle jazzistákat (is). Haladnak a korral, de tisztelik a imádott műfajunk hagyományait, betartják íratlan törvényeit. Tudom közhely, de engedjék meg, hogy mégis leírjam (mer’ jó érzés): az „Aria” újabb bizonyíték afelől, hogy a JAZZ ÉL!
Sullivan Fortner: Aria (Impulse! 2015)
1. Aria
2. Ballade
3. Parade
4. I Mean You
5. You Are Special
6. All the Things You Are
7. You Know I Care
8. Passepied
9. For All We Know
10. Finale
Sullivan Fortner – zongora
Tivon Pennicott – alt- és tenorszaxofon
Aidan Caroll – bőgő
Joe Dyson – dob
