JazzMa

Friss Hírek

Lemezpolc kritika:
de Jong, Hein - Hein De Jong Group Plays The Modern Jazz Quartet

de Jong, Hein: Hein De Jong Group Plays The Modern Jazz Quartet 2011. szeptember 20., Földváry Balázs

hein-de-jong-cd-front-a-.jpg

Stílusgyakorlat – ez a kifejezés jut eszembe a nyáron Zsámbékon Deseő Csaba Quintet-jével fellépő holland vibrafonos és francia zenekara 2007-es koncertlemezéről. A quartet a legendás cool-zenekar játékának állít emléket, az MJQ számait az MJQ hangszereléseiben adják elő.

Persze, ha van olyan formáció a modern jazz történetében, amelynek a stílusa ilyen feladatra alkalmas, főleg egy vibrafonos formáció számára, akkor a Modern Jazz Quartet mindenképpen az. A Quartetet alkotó négy jazznagyság rekordhosszúságú együttmuzsikálása egy olyan összetéveszthetetlen, jellegzetes stílust hozott létre, amely szinte egymagában is megjeleníti, képviseli a modern jazz egyik korszakát, a „cool”-t. Máig emlékezetes számomra 1995-ös budapesti koncertjük az egyébként nem az akusztikájáról híres Kongresszusi Központban. Minimál erősítéssel, alapokról játszottak, az első néhány nóta – a legelső a HDJ Group lemezén is felcsendülő „Softly” volt – arra ment rá, hogy a hallgató átállítsa az érzékszerveit erre a különleges muzsikálási módra, hogy megértse, ez nem is lesz ennél hangosabb, itt nem lesz fölösleges hang, sőt a fontosak közül is csak a legfontosabbak szólalnak meg.

Ennek a reprodukálására vállalkozott Hein de Jong és csapata, és ez a vállalkozás egyáltalán nem sikerült rosszul. Önmagában az a tény, hogy egy koncertlemezt hallunk, amelyik jól szól, arról árulkodik, hogy olyan minőségben muzsikálnak élő adásban, amely rögzítésre, kiadásra alkalmas, hogy tisztán, érthetően játszanak – és persze, hogy Christophe Drigon dobos ért a hangfelvételek készítéséhez is. Az eredeti hangszerelések pontos reprodukciója nem kevés munkát sejtet, közös munkát, de a muzsikusok egyenként is jól közelítenek legendás példaképeikhez. A dob sohasem tolakodó, már majdnem kevés, a bőgős Michel Martin-Charriere markáns tónussal, jó tempóval kísér, a rövid szólók kevés hangból állnak, de szépek, dallamosak. Frederic Nardin, a zongorista – aki a felvétel idején 20 éves volt, de már komoly priusszal rendelkezett a francia és a nemzetközi jazzéletben -, valamint a zenekarvezető Hein de Jong is kiválóan játszanak a nagy elődök modorában, semmi sincs túljátszva, az MJQ-ra oly jellemző barokkos, kontrapontos szituációkban is stílusosan, természetesen viselkednek. A számok nem hosszúak, összefogottak. Egyszóval nyilvánvalóan jó koncert volt 2007 januárjában Bourgogne-ban, ahol a felvétel készült.

A lemez négy profi jazzmuzsikus nagyszerű referenciaanyaga. Hogy érdemes lenne-e stúdiólemezt kiadni belőle? Azért a Modern Jazz Quartet számait a Modern Jazz Quartet játszotta a legjobban...


Vissza a lemezhez