Collin, Romain: Press Enter 2015. március 29., Gáspár Károly
Romain Collin - Press Enter (ACT – Hangvető)
"A dúshajú francia"
Sajnos, már huszonévesen elkezdődött esetemben azon folyamat, mely során kénytelen voltam konstatálni, hogy fejemről eltűnik a haj nagyrésze, orromban és fülemben viszont előbukkan a szőrzet. Hát kérem, azóta elképzelni sem tudom, milyen lehet egy fodrászüzlet, mivel áttértem az itthoni "legépelésre", tehát fogom a nyírót, oszt nullással adok a maradék "tollamnak". Mindenki megnyugtatására közlöm: orr- és fülszőrömet is kordában tartom, egy speciálisan erre a célra vásárolt masinával.
Jogosan merülhet fel a kérdés kedves Olvasóinkban: miért untatom Önöket kopaszodásom krónikájával, ahelyett, hogy egy jazzlemezről értekeznék? Nos, kezembe véve a francia zongorista, Romain Collin új albumát, a "Press Enter"-t, a belső borítón megpillantottam a nagyjából velem egy generációhoz tartozó pianista fotóját, és elfogott a sárga irigység. Annyi haja van, hogy három felnőtt férfinek elég lenne a pótlásra, plusz még Neki is maradna! Mon dieu!
De itt az újabb kérdés: vajon a -"frizkója" mellett- zenéje, tudása miatt lesz-e bennem elismerés Collin felé? Olvasom Róla, hogy a mi Oláh "Tzumo" Árpádunkhoz hasonlóan, a Berklee-n kezdte amerikai tanulmányait, majd a Thelonious Monk Institute diákjaként végzett (pontosan a Tzumo utáni osztályban!), Herbie Hancock, Wayne Shorter és Terence Blanchard kezei alatt. Nem rossz ajánlólevél!
A "Press Enter"-re nyolc saját, és egy-egy Justin Vernon, illetve Thelonious Monk kompozíciót játszottak fel Collin-ék. Ritmusszekciójában Luques Curtis bőgőzik, és Kendrick Scott dobol. Rajtuk kívül öt vendégművész működik közre az anyagon, köztük a nagyszerű ütős Mino Cinelu. Hogy mit lehet 2015-ben jazznek nevezni, igen nagy dilemmát okoz -nem csak- számomra. Romain Collin utolsó -tizedik- számként Monk klasszikusát, a "Round About Midnight"-ot zongorázza szólóban. Gyönyörű billentés és harmóniák. Egyéni, nagy szívvel-lélekkel átitatott interpretáció. Mintha bizonyítani akarta volna, hogy a mainstream területén is otthonosan mozog. Mert bizony az előző kilenc dal inkább a popzene, az "akusztikus groove" irányába húz. Érzem bennük az igen erős Brad Mehldau, Esbjörn Svennson és Pat Metheny hatást, de nem nevezném a munkákat egyszerűen "copy"-nak. Sőt, megértem Collin-t! Meg kell próbálni a saját útját járnia minden fiatal muzsikusnak, ezt próbálja tenni a francia is.
Van egyfajta filmzene hangulata a lemeznek, mint ahogy például Metheny zseniális "Secret Story"-jának. Collin zenéjének hallgatása hasonló reakciót váltott ki belőlem, mint amikor egy igazán jó könyvet olvasok. Tájak, emberek, színek jelentek meg szemem előtt, úgy éreztem, közöm van életükhöz, sorsukhoz. Nagy mesélő Romain Collin!
Nem, ez nem "igazi" jazz lemez, legalábbis a szó hagyományos értelmében véve nem az. Az improvizáció korántsem tölt be olyan fontos szerepet, mint ahogyan azt megszokhattuk egyébként. A legjobb értelemben vett hangulatkeltés volt -legalábbis véleményem szerint- a cél. Felkavarni, megríkatni, egyben pozitív energiával feltölteni a hallgatót. Amolyan hamisítatlan XXI. századi, meghatározhatatlan műfajú "dallamhullámvasút" ez, melyre mindenkinek ajánlom -minimum egyszer- jegy váltását.
Romain Collin: Press Enter (2015)
1. 99
2. Clockwork
3. Raw, Schorched and Untethered
4. Holocene
5. The Kids
6. Webs
7. San Luis Obispo
8. Event Horizon
9. The Line (Dividing Good and Evil Cuts Through the Heart of Every Human Being)
10. 'Round About Midnight
Romain Collin - zongora
Luques Curtis - bőgő
Kendrick Scott - dob
Mino Cinelu - ütőshangszerek (9)
Megan Rose - ének (1, 8)
Jean-Michel Pilc - fütty (4)
Grey McMurray - gitár (4)
Laura Metcalf - cselló
