Berne, Tim: You've Been Watching Me 2015. május 03., Dr. Nagy Sándor

Tim Berne's Snakeoil - You've Been Watching Me (ECM – Hangvető)

A felvételek 2014 decemberében, New York-ban, a "The Clubhouse"-ban készültek. A 60 éves amerikai szaxofonos, zeneszerző harmadik albuma ennél a kiadónál ("Snakeoil" – 2012, "Shadow Man" - 2013). Az eredeti négyes a gitáros Ryan Ferreira-val quintet-re bővült.
Free jazz; hosszú, komplex darabokkal, helyenként drámai hangvétellel, felfokozott állapottal - ugyanakkor elgondolkodtató, zeneileg rendkívül gazdag, sőt: lírai (!) részekkel. Nem mindennapi, különleges, modernű muzsika. A nehezebb "szakaszokat" könnyebb, abszolút emészthető percek követik - (akár) egy számon belül is - hogy aztán mindenki újra a "húrok közé csapjon". Ez a "hullámzás" mindvégig jellemző a felvételekre.
A teljes CD Tim Berne kompozícióit tartalmazza; persze kérdés: milyen az arány a megírt és az improvizált részek között?
A nyitány egy hét perces darab: azonnal "bemutatkozik" az összes hangszer - aztán a "masszából" sorban "felülkerekedik" a basszusklarinét, a zongora, a gitár, a vibrafon, az altszaxofon - hogy aztán együtt "utat mutassanak".
A második szám (a leghosszabb) "városnézésre" invitál: "Small World in a Small Town": a bevezető altszaxofon-zongora duó alatt "beérünk a külvárosból a centrumba", de a "közlekedés" nem egyszerű: mindenféle nyűgökkel nézünk szembe: dugó, egyirányú utca, nem működő közlekedési lámpák. Aztán végre "kiérünk" a kertvárosba (klarinét, ütők majd újra zongora is) - itt csendesebb az élet, de azért "zajlani" is tud: ezt bizonyítja a záró néhány perc. Lehet, hogy már nincs is "olyan igazi" kisváros?
A következő szám hasonló hangvétellel kezdődik: "tombol" a free, az altszaxofon dominál, de "jönnek" a többiek is. Letisztulnak az "álláspontok", de a "vita" folytatódik - reméljük nem meddő. A zene "megegyezést" sejtet.
A negyedik rész - mint egy közjáték - után a címadó, rövid, szóló akusztikus gitár-darab a megnyugvás jele: szép, de szerintem egy kicsit "kilóg".
Két, jó tíz perces kompozíció következik (és egyben zárja az albumot): a kissé komor hangulat végig megmarad. Helyenként filmzenére emlékeztető betétekkel, súlyos gondolatokkal, a "Semi-self Detached"-ben "kőkemény" Tim Berne szólóval.
Az utolsó "Hamis benyomások" (utalás Coltrane "Impressions"-ére?) csak fokozzák az amúgy is drámai hangulatot. Mind az öt muzsikus játéka nagyon tetszik, érezhető az összeszokottság.
"Nehéz" zene - nem tudom, hogy elijesztettem-e az Olvasót, vagy inkább kedvet csináltam a lemezhez? Célom az utóbbi volt...

1. Lost in Redding
2. Small World in a Small Town
3. Embraceable Me
4. Angles
5. You've Been Watching Me
6. Semi-self Detached
7. False Impressions

Tim Berne - altszaxofon
Oscar Noriega - klarinét, basszusklarinét
Ryan Ferreira - elektromos és akusztikus gitár
Matt Mitchell - zongora, elektronika
Ches Smith - dob, vibrafon, ütőhangszerek