Oláh Szabolcs: Message from the Sun 2017. szeptember 04., Gáspár Károly
Oláh Szabolcs-Cseke Gábor - Message from the Sun (Szerzői kiadás)
„Önnek 12 lélekemelő üzenete érkezett!”
Egyéni játékmód, mely ötvözi a jazz fősodrásának stílusjegyeit a modern, kortárs vonulatok jellemzőivel. Gyönyörű melódiák és akkordok, megnyugtató, ugyanakkor -jó értelemben véve- felkavaró kompozíciók és rögtönzések. Eme gondolatok jutnak eszembe Oláh Szabolcs kapcsán. A nagyszerű gitáros, komponista, hangszerelő és pedagógus szerényen, finoman juttatja el hozzánk érzéseit a zene által. Most Cseke Gábor zongoristával karöltve újabb üzenetet küldött, album „formátumban”, melynek „Message from the Sun” a címe.
A napokban megjelenő, friss CD-n 12 dal hangzik el, kivétel nélkül Szabolcs szerzeményei. Ha kategorizálni akarnám, ballada lemezként definiálnám az anyagot. A bevezetőben említett ismérvek ezúttal is abszolút „képben vannak”, azonban, ami véleményem szerint a legfontosabb: ilyen őszinte muzsikát nagyon ritkán lehet hallani! Oláh számaiban nyomát sem vélem felfedezni a kiszámítottságnak, „mateknak”, pláne nem hatásvadászatnak. „Egyszerűen” lekottázta a benne rejlő lelki folyamatokat, világlátását, napjait, élményeit, vidámságát és szomorúságát. Tehát az életét!
Jó példa erre a negyedik „track”-ként felcsendülő „Mantra”, amelynek lüktetése, szenzitív zakatolása maga a lét! Oly sokfélék vagyunk, de bárhol éljünk a világban, vannak dolgok, amik kapcsán ösztönszerűen ugyanazt tesszük. Akaratlanul rámosolygunk a pufók arcú kisbabára, akit anyukája tol az utcán, segítünk az idős néninek-bácsinak le-felszállni a járműre. Csodálkozva nézzük milyen szépséges a tiszta, kék égbolt, a hosszú tél után pedig megváltásként ér bennünket a tavaszi napsütés első sugara.
Ezeket a hétköznapi csodákat fogalmazta meg Oláh Szabolcs, természetesen, szépen, szelíden. Persze biztos lesznek olyanok, akik azt mondják majd: ez túlságosan szentimentális zene, „geil”, és nem igazi jazz. Nos, már előre megcáfolom a „be-bop ügyészség” vádpontjait; hiszen ha ez túl „cukros”, akkor például Pat Metheny, Jan Garbarek, vagy Keith Jarrett is az. És ha ez nem igazi jazz, akkor miért hallom Szabolcs és Gábor játékában a mainstream perfekt ismeretét, és miért lehetett beépíteni a vonulat jellemző figuráit a darabokba? Tárgyalás lezárva; pert nyert: Oláh és Cseke!
Rendkívül fontosnak tartom, hogy megemlítsem: bár Szabolcs kompozíciói szerepelnek a korongon -így azt hihetnénk, tán dominánsabb ezáltal-, a „Message from the Sun”-on a két művész teljes szimbiózisban, egymást kiegészítve szerepel. Cseke Gábor Oláh minden rezdülésére odafigyelt, és amikor az Ő szólói következtek, a gitáros ugyanezt tette. Élvezet volt hallani Gábor csodálatos billentése révén elővarázsolt zongora „sound”-ot, és kivételes, egyéni improvizációit! Yeah, Gabi; köszönöm!
És persze hála Oláh Szabolcsnak, aki elküldte 12 üzenetét! Mentsük el a „fontos” mappába, és gyakran „olvassuk át”!
Oláh Szabolcs–Cseke Gábor: Message from the Sun (Szerzői kiadás 2017)
1. Blessing
2. Whirl of Karma
3. Secret Door
4. Mantra
5. Living Thought
6. Day After Day
7. Good Wind
8. Rose
9. Fight for the Heart
10. Message from the Sun
11. Everyday Wonder
12. Embrace
Oláh Szabolcs - gitár
Cseke Gábor - zongora
