JazzMa

Friss Hírek

Lemezpolc kritika:
Culbertson, Brian - Colors of Love

Culbertson, Brian: Colors of Love 2018. március 03., Csapó Krisztián

brian-culbertson-colors-of-love.jpg

Brian Culbertson – Colors of Love (BCM Entertainment)


Zenészek között mindig érdekes beszélgetések születnek, ha a smooth jazz kerül szóba. Általában megoszlanak a vélemények, hogy mennyire tekinthető jazznek, mennyire mély, vagy értékes műfaj. Nemrég tanúja voltam egy hasonló diskurzusnak, de ilyenkor mindig be kell vallanom magamnak és a zenész kollégáknak is, hogy bár a stílusnak vannak kifejezetten unalmas és sekélyes művelői, ennek ellenére Brian Culbertson, Jeff Lorber, vagy épp a néhai Wayman Tisdale munkásságát kifejezetten kedvelem.

Culbertson idén Valentin napon jelentette meg új albumát. (És ma veszi át az első helyet a New York-i Jazz Albums listán! – A szerk.)

Ha azt is elárulom, hogy az apropó a tavaly ősszel megünnepelt 20. házassági évfordulójuk és, hogy 13 dalt írt feleségének, Michelle-nek, akkor talán sejthető lesz a lemez hangulata.

A multi-instrumentalista Culbertson ezúttal a billentyűs hangszerek számos fajtáját megszólaltatja a lemezen, (zongora, Hammond B3 orgona, Fender Rhodes, Wurlitzer…) a harsona ezúttal sajnos kimarad, viszont trombitán és ütőhangszereken is közreműködik. Rajta kívül a Grammy-díjas Isaiah Sharkey gitáron, Peter White pedig harmonikán hallható az albumon.

Nem nagy apparátussal készült tehát a hanganyag, (ellenben például a 2010-ben megjelent XII című albummal, ahol számos zenész közreműködött) ennek megfelelően intimebb is a hangvétel.

“Hangulatzene” ez, nincsenek virtuóz futamok és nagy megfejtések, nagy delay és reverb viszont akad bőven. Az R&B lemezekről jól ismert hangszínek mellett Culbertson jellegzetes zongora hangzása és az oktávban játszott dallamok felismerhetővé teszik az előadót.

Azt hiszem, hogy felesleges a formát, a témákat vagy a harmóniákat elemezni, a lemez egy szerelmi vallomás, ami egyeseknek giccsesnek hathat, de van, amikor kifejezetten jót tesz a kiüresedés, az elcsendesedés és a megnyugvás.

A lemez mellé egy-egy jó fajta kaliforniai vörösbort ajánlok (lehetőleg a Napa völgyből), néhány mécsest és valakit (személyesen, vagy gondolatban), akit igazán szeretünk.

https://www.youtube.com/watch?v=kIPhq3yUKO4



Vissza a lemezhez