Dudás Lajos: THE BEST OF LAJOS DUDAS 2012. november 16., Dr. Gregorits János
Ez a korong nekem egy időutazás. Dudás Lajos több évtized terméséből és muzsikusaiból válogatott, akiknek névsora önmagáért beszél: Albert Mangelsdorff, Gerd Dudek, Günter Lenz, Ali Haurand, Christoph Lauer, Kurt Billker, Karl Berger, Philipp van Endert, Attila Zoller, Tommy Vig, Szirmay Márta, Kőszegi Imre, Szudy János, Weissbach Béla,Vitold Rek, Teodossi Stoykov, Martin Djakonovski, Vladimir Tarasov, Harvey Wainapel, Howard Johnson, Jack Djeyim, Mike Herting, Erhard Bünting, Ernst Gaida-Hartmann, Jochen Büttner, Leonard Jones, Ramon Lopez, Tom van der Geld, Bert Thompson, Hans Sparla, Sebastian Buchholz. Jobbnál jobb muzsikusok a világ minden égtájáról.
Ami az időutazást illeti, azt nekem a veterán németek (Mangelsdorff, Dudek, Haurand, Lenz ) mellett elsősorban a Dália-korszakban színre lépett magyarok jelentették: Dudás, Kőszegi, Szudy, Weissbach. Jól emlékszem még arra, ahogy Dudás Lajos pályájának elején berobbant a magyar szaxofon-mezőnybe izmos tónusával, voluminőz hangerejével. (Rá is illett az, amit Zoot Sims mondott Dexter Gordon-ról: „Yeah, his sound is big…”) Aztán mostanra Saulusból Paulus lett: elegáns, könnyűléptű ( „leichtfüssig”) fafúvós. Úgy gondolom, hogy helyesen döntött, amikor a szaxofont félretéve, a klarinétot választotta. Az idő őt igazolta. (De az igazság kedvéért meg kell említenem, hogy találunk két olyan felvételt is a lemezen, ami azt bizonyítja, hogy szaxofonozni sem felejtett el.)
A dupla-lemez összesen 25 darabot tartalmaz, melyeknek több mint a felét a klarinétos szerezte. Straight ahead számoktól a bossa-nováig sokféle modorban tud komponálni, még klasszikus hangvételű bölcsődalt is, amelyben jólesett ismét hallani a látókörünkből eltűnt Szirmay Mártát. Ami a többi szereplőket illeti, ők is emlékezeteset produkáltak. Dudás nem véletlenül főszereplője az albumnak, játékát a hangszertudásból fakadó könnyedség mellett változatos improvizációs pattern- jei jellemzik. Mielőtt még ezt a mondatomat félreértenék, sietek megmagyarázni. „Pattern”-nek nevezzük azokat a harmóniai fordulatokra alkalmazott melódia-elemeket, amelyeket minden improvizáló muzsikus saját ízlése, invenciója és technikai színvonala szerint alakít ki és improvizációjában hol itt, hol ott, alkalmaz. Egy Bill Evans éppúgy használta ezeket az elemeket, mint egy Louis Armstrong. A lényeg az, hogy kinek mennyi van belőle, és hogy azok zeneileg mennyire igényesek. Tehát, hogy befejezzem: Dudás Lajosnak bőven van ezekből a pattern-ekből, ezért rögtönzései soha nem unalmasak, a partnereket ösztönzi, és ez a lényeg: az interplay.
A muzsikusok között fontos szerepet játszott a gitáros Philipp van Endert, és a dobos Kurt Billker, akik állandó partnerei Dudásnak. A lemez egyik sajátossága, a bőgősök kiemelkedő játéka. Ali Haurand, Günter Lenz, Vitold Rek, Teodossi Stoykov és Martin Djakonovski egyaránt nagyszerűek voltak. Számomra a legmegragadóbb Stoykov játéka volt, aki minden egyes hangot olyan szenvedéllyel – szinte azt is mondhatnám, hogy „szenvedve” – szólaltatott meg, ami egészen szokatlan élményt jelentett. (Ha valaki nincs teljesen tisztában a basszus jelentőségével, ilyen zenéket kellene, hogy meghallgasson.)
Az album címe nem titkolja, hogy a „best of” kategóriába tartozik, aminek az árnyoldalait jól ismerjük, de ezek zömmel a popzene területén jelentkeznek, ahol a nagy slágerek mellett ott van mindig a töltelék is. Ez itt azonban nem popzene és a válogatás nagyon egyenletes színvonalú. Ennek köszönhetően Dudás Lajos meg tudta mutatni zenei spektrumát szerzőként, arranzsőrként és előadóként is: egy sikeres életpálya dokumentumát adta a kezünkbe.
Ennek a pályának természetesen még koránt sincs vége, októberben a Dudás Quartet a 17-ik „Salzburger Jazz-Herbst” fesztiválon lépett fel olyan együttesek és szólisták társaságában, mint a Kenny Werner Quartet, a Vienna Jazz Connection, az Ambrose Akinmusire Quintet, Stanley Jordan, az Anthony Strong Quintet, a Jacky Terrasson Trio, James Blood Ulmer, Madeleine Peyroux, Patti Austin, hogy csak a legismertebbek említsem.
