Sapszon Orsi: Találkozás (II. változat) 2016. január 18., Csemer Boglárka
Sapszon Orsi – Találkozás (Tom-Tom Records)
- Így van értelme feldolgozás lemezt készíteni! -
Sapszon Orsi első nagylemezét már vagy egy hónapja hallgatom, hogy minél közelebb kerüljek hozzá és minél jobban el tudjak mélyülni benne és egy olyan átfogó kritikát tudjak róla írni, ami alapján tutira meghallgatjátok.
Mert ezt a lemezt meg kell hallgatni!
Közös zenei kincseink, örökzöldjeink hangoznak el ezen a lemezen olyan köntösben, olyan megfogalmazásban, ami a magyar sanzonokat annyira maivá teszi, hogy nem lehet elmenni mellette szó nélkül. Így van értelme feldolgozás lemezt készíteni!
A lemezen Sapszon Orsi énekel, Fenyvesi Márton gitározik és énekel, Cseke Gábor zongorázik, Kiss Benedek basszusgitározik és nagybőgőzik, és Juhász Márton dobol.
Fenyvesi Márton elektronikához fűzödő innovatív érzékét szerintem senkinek sem kell bemutatni. Brilliáns hangszerelési megoldásokat használ, nem csak gitározik a lemezen, hanem egyben zenei rendezője is. Izgultam, hogy hogyan fog megférni egymás mellett Cseke Gábor és Fenyvesi Márton hangszerelése, de azt kell mondjam, hogy nagyon jól kiegészítik egymást.
Szeretném kiemelni Kurina Tamás és Dorozsmai Péter hangmérnöki munkáját is, mely szintén kiemelkedő.
Sapszon Orsit már régóta figyelemmel követem. Énekesi fejlődésének, érési pontjának ezen a szakaszán egy olyan magabiztos, érett nőt hallok, aki mer a saját hangján énekelni. Senkihez sem tudom hasonlítani Orsi melegséget árasztó, tiszta szoprán hangját. Orsi klasszikus zenei tanulmánya erőteljesen érződik az éneklésén, melyet bravúrosan váltogat popzenei és jazz hangszínekkel. Nagyon izgalmasnak tartom ezt a fajta hangszínt keverni a jazz és a populáris zenével. Érdekes lehetőségeket rejt magában. Különösen szeretem, amikor mezzo lágéban énekel. A saját hangszínek tárházának bővítése minden énekesnek egy nagy feladat, Orsi jó úton halad, hogy ezeket egyre tudatosabban és bátrabban használja. Csak bátorítani tudom, hogy haladjon tovább ebben az irányban.
Nagyon szeretem a ‘Találkozás” albumcímet. Remek választás. A dalok mindegyike a szerelemmel való valamilyen találkozásról szól, legyen az szomorú, plátói, beteljesült, vagy beteljesületlen, szívszaggató, vagy éppen felemelő. Találkozik két zenei világ is: régi magyar sanzonok, kuplék a mai modern hangszereléssel, és találkoznak a zenészek is egymás zenei világával.
A Szeretni Bolondulásig (Fényes Szabolcs, Szenes Iván) egy tökéletes lemezkezdő dal. A sejtelmes dob groove-ot, a még sejtelmesebb énekhang követi. Na erről a hangszínről írtam fentebb: selymes, erotikus, sejtelmes, izgalmas. Még több ilyet!
A vidám felütést a “Találkozás egy régi szerelemmel” (Gábor S. Pál, Szenes Iván) című dal követi. Maradunk a jazzes sejtelmesség világában. Kellően modern a dal újragondolása, a dal közepén Gábor és Márton szólóját élvezhetjük. Juhász Márton temperametumos seprűjátéka a basszussal és a két akkordhangszer finom kísérete kellő feszültséget eredményez.
A Vagy mindent vagy Semmit (Bágya András, Szenes Iván) egy bátor darab. Egy szál zongorakíséret és Orsolya énekhangja. Érezni, hogy gyakran játszik együtt a két muzsikus. Tapintható az összhang. Szép íveket énekel Orsi, hozzám valahogy mégis közelebb tudott kerülni az előző két dalban. Itt a feldolgozásnak is egy klasszikusabb formáját hallhatjuk. Gyönyörűen eljátszott ballada, ami nagyon jól működött Orsi lemezbemutató koncertjén élőben. Lemezen nekem nem annyira átütő.
A Miu miújság (Deák Tamás, Szenes Iván) hangszerelése az egyik kedvencem: lendületes, modern, bátor, dögös. Imádom ezt a játékos, pajkos, mosolygós éneklést hallgatni. Orsi kacagását is meghallgathatjuk ebben a dalban. Baromi jók a szólók! Remek darab! A vége különösen tetszik, mert olyan szemtelen.J
Most kéne abbahagyni (Wolf Péter, ifj. Kalmár Péter) az egyik legdepresszívebb darab a lemezen. Nagyon modern felfogásban hangszerelt dal, melyben a teljes kilátástalanság érződik minden hangszer játékán. Nagyon jól szolgálja a kíséret a dal tartalmát. Nincs semmi remény, semmi lehetőség, ez a totál depresszió. Ez az első dal, amiben Fenyvesi énekhangját hallhatjuk, ami szintén a dal tartalmi mélységeit hivatott szolgálni. Jól találtak neki funkciót és jól használják. Imádom!
Holnap, ki tudja holnap látsz-e még (Fényes Szabolcs, Mihály István) című dalban hallhatjuk Orsi hangját poposabb hangszíneken csengeni. A kíséret kellően dinamikus, nagyon fülbemászó a groove, ami egyben a feldolgozás markáns eleme. Nagyon tetszik a végén Orsi effektelt, éteri énekhangja, mely megint nem öncélú, hanem mint egy lágy szellő szól és szolgálja a dal tartalmát.
Mindig az a perc (Fényes Szabolcs, Mihály István) című dalból feldolgozást készíteni talán az egyik legnehezebb feladat. Tengernyi feldolgozása létezik és nagyok is az elvárások ezzel a dallal szemben. Acappella énekkel indul és egy középtempójú groove központú A-B részre tagolt szerkezetet választanak megoldásul. Fenyvesi szólója igazán emlékezetessé teszi a lemezverziót is, de még most is emlékszem rá a lemezbemutatóról, olyan mély nyomot hagyott.
Én igazán szerettelek (Bágya András, Szenes Iván) Cseke Gábor hangszerelése, mely Orsi saját bevallása szerint az egyik kedvence a lemezről. Nekem is az egyik kedvencem. A háromkörös introban egyszerre hallok klasszikus zenét, kortárs zenét, jazz-t. A feszes basszus orgonapont pedig egy olyan feszültséget teremt, amit nehéz elfelejteni. Nagyon remekbe szabott darab. Gyönyörű íveket énekel Orsi és ebben is hallhatjuk éteri magasságokba kalandozó megeffektezett hangját.
Szívemben bomba van (Walter László, Harmath Imre) című dal egy duett dal Fenyvesi Márton és Orsi között. Nagyon jól passzol a két hang egymáshoz. Orsi pajkosabb hangszínét nagyon szeretem, nagyon jól áll neki. Ebban a dalban is nagyon karakteres, stílusos gitárszólót hallhatunk Mártontól. Cuki darab.J
A boldogság és én (Bágya András, Szenes Iván) egy gyönyörű gitár-ének duó. Kiváló testvére az ének-zongora duó Mindent vagy semmi című darabnak. Ez a dal pedig egy szép búcsú a “Találkozás” című albumtól.
Biztos vagyok benne, hogy ha a jövőben valaki ezekhez az örökzöldekhez akar nyúlni, bele fog botlani ebbe a feldolgozás lemezbe, mert magasra tette a mércét. Az egész albumon érezni egy kifinomult minőséget, jó ízlést. Tele van kreatívabbnál kreatívabb megoldásokkal. Ritkán hallok ennyire egységes lemezt. Ez nyílván az örökzöld válogatásnak is köszönhető, de rossz hangszereléssel, rossz ízléssel mindent el lehet rontani. Itt nem ez történik. Orsinak nem volt könnyű dolga interpretálni ezeket a gyöngyszemeket, mert ilyenkor egyszerre kell megfelelni azoknak az embereknek, akik az eredeti dalt rongyossá hallgatták, és azoknak is, akik valami újdonságra vágynak. Ki kell az ő igényüket is elégíteni, úgy hogy közben belecsempésződjön valami saját gondolat, saját dallam. Ebben remek társakra talált zenészkollégáiban.
Azt gondolom, hogy így van értelme feldolgozásokhoz nyúlni. Hozzon bármit is a jövő a csapatnak, készítsenek egy újabb feldolgozás-, vagy saját dalokat tartalmazó lemezt, én mindegyiket kíváncsian várom. Ha ilyen minőségben, kreatívitással tudnak alkotni, akkor ide vele!
