A jazz helyszínei – Szabados György háza
A magyar improvizatív zene legjelentősebb, legnagyobb hatású alkotója 1939-ben Budapesten született, de életének utolsó három és fél évtizedét a Dunakanyar festői környezetében, Nagymaroson töltötte.
A Nap (korábban Táncsics) utcán vásárolt hagyományos parasztházat, amelyet feleségével, Jutka asszonnyal saját ízlésüknek megfelelően alakítottak át. A keskeny utcára merőleges, hosszan elnyúló, többszobás épületet régi bútorokkal, képzőművészeti alkotásokkal és népművészeti tárgyakkal tették otthonossá. A gyeppel és virágokkal díszített udvarból lépcső vezet a ház mögött magasodó, a Dunára és a visegrádi fellegvárra pazar kilátást nyújtó domb lépcsőzetes teraszára.
Szabados számára nagymarosi ház a béke és az ihlet szigete volt. A közeli állomásról orvosként évtizedeken át naponta járt Budapestre dolgozni, a háromnegyedórás utazásokat olvasásra, elmélkedésre és komponálásra használta fel.
A túlnyomórészt svábok lakta település lakói megszerették a művészkülsejű doktor urat, aki készségesen segített a problémákkal küszködő betegeknek. A számos alkotónak, értelmiséginek otthont adó város 2010-ben díszpolgári címmel ismerte el Szabados munkásságát, házán ünnepélyesen felavatott emléktábla örökíti meg a nevét.
A város megbecsült polgárának tekintett, aktív életében könyvrestaurátorként dolgozó Jutka asszony férje halála (2011) óta is gondosan ápolja a házat és a kertet. Szabados utcára néző dolgozószobája érintetlenül őrzi a mester tárgyait, köztük kedves zongoráját, amely sok kiemelkedő műve megszületését segítette elő. Másik zongoráját az Adyton rendezvényeknek is otthont adó Sigil galéria-kávézónak használatba adta az özvegy.
Nagymaros honlapja az MTI és a kultúra.hu közelményeiből átvett méltatásokkal állít emléket Szabados György életének és munkásságának. Részletek:
„Szabados György 1939. július 13-án született Budapesten, az improvizatív kortárs zene Európa-szerte ismert alakja. Rendkívüli zenei adottsága, rögtönző zongorajátéka, folytonos kifejező, komponáló kedve már kisgyermekkorában megmutatkozott. Zenei tanulmányait magánúton végezte, apja kívánságának eleget téve közben orvosi diplomát is szerzett. Ő is a dzsesszben találta meg azt a nyelvet, amellyel improvizatív képességeinek formát adhatott, azonban nem egyértelműen dzsesszmuzsikus. Zenéje rendkívül dinamikus, a hagyomány és a modernitás értelmében is európai és magyar zene, telve a spontaneitás frissességével és a szellem erejével. Alkotói felfogását a kompozíció és a szabad improvizáció harmóniájára alapozza. Nevéhez fűződik az 1964-es kiadású, B-A-C-H élmények címet viselő lemez, amely az első szabad zenei felvételnek számít hazánkban. 1975 és 1988 között a Kassák Klubban a Kortárs Zenei Műhely vezetője volt, 1983-ban megalakította a Magyar Királyi Udvari Zenekart, 1988-ban a Szabad Zene Nyilvánossága klubot.
Művészetének elismeréséül 1972-ben elnyerte a San Sebastian-i fesztivál szabad zenei nagydíját, 1983-ban megkapta a Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben a Magyar Művészetért díjat, 2001-ben a Szabó Gábor-életműdíjat, 2008-ban a Magyar Jazz Díjat és 2011. március 15-ei nemzeti ünnepen zeneszerzői munkásságáért vehette át a Parlamentben a Kossuth-díjat.
http://www.khmertracks.com/youtube/id/mTP5fAKPiqw
A zeneszerző-zongoraművész az improvizatív kortárs zene Európa-szerte elismert műveléséért, műfajok sokaságát érintő, folyamatos alkotói, zeneszerzői munkásságáért kapta meg a Kossuth-díjat.
"Az ember teszi a dolgát és nem feladata megítélni, hogy az efféle kívánalmaknak megfelelt-e. Az volna jó, ha minden kisgyerek megkapná azokat a finom jelzéseket, amelyek alapján megtalálná a maga feladatát az életben. Ami azért fontos, mert szerintem valamennyien valamiféle többlettel születünk. Ha valaki korán észreveszi, mi ez a többlet és eszerint él, akkor képes boldogságot sugározni és közben ő is boldogabb lesz" - fogalmazta meg világszemléletét Szabados György. Nem mindegy, hogy milyen irányban áll bennünk a nyíl, amely mutatja, hogyan éljünk. "Ha befelé áll, önző nyerészkedő, kicsinyes emberekké válunk". Ez véleménye szerint majdnem kulturális programnak is megfelel, amire gyerekkortól új világot lehet fölépíteni. "Szeretem és tisztelem Kodály alkotóművészetét, de a legfontosabb számomra az, hogy végtelenül alázatosan háttérbe szorította saját zeneszerzői munkásságát a pedagógiai tevékenységével és nemzetnevelő munkásságával, mert tudta és hirdette, hogy a gyermek nevelését magzat korában el kell kezdeni" - mondta a zeneművész.
Szabados György középiskolás kora óta példaképeként tiszteli Liszt Ferencet, akinek a személye nagyon is aktuális. "Élete egyik jelmondata volt, hogy viselni a keresztet és jót tenni, ez nekem azt mutatja, hogy nemcsak fantasztikus, istenfia zeneszerző volt, hanem hihetetlen lélek is.”
Pályája során leginkább saját együtteseivel vagy szólóban koncertezett, de fellépett olyan hírességekkel is, mint Anthony Braxton, Roscoe Mitchell, Peter Kowald, Johannes és Connie Bauer, Fred van Hove, Evan Parker, Jirí Stivín, Ernst-Ludwig Petrovsky, Klenyán Csaba és Vlagyimir Taraszov. Írt balettet, táncoperát, vokális műveket, históriás éneket 1956 emlékére, szólózongora- és kamaradarabokat.
