Exkluzív interjú György Ákossal, a VIII. Jazzy Dalverseny győztes Intermezzo vezetőjével
György Ákost még konzis korában -magyarul: kb. 30 éve- ismertem meg. Később többször is láttam különböző formációkban, de valamiért Deseő Csaba együttesében nyújtott teljesítménye lebeg előttem, emlékezetes koncertet játszottak a SOTE-n. Aztán teltek múltak az évek és a 2000-es években bejelentkezett nálam a Spring Island-del. Az már smooth jazz volt a javából. Majd telefonon hívott a 2000-es évek közepén, hogy megalakította az Intermezzo-t. The rest is history!
1) Először is gratulálok, hogy a ti dalotok nyerte meg szombaton este a VIII. Jazzy Dalversenyt!
Nagyon szépen köszönjük! Óriási megtiszteltetés számunkra és persze hatalmas öröm is :)
2) Mióta létezik az Intermezzo?
Legalább tíz éve, ha nem több... Az Intermezzo szót általában közjátéknak fordítják, de nekem egész mást jelent. Az INTER a belseje, a MEZZO a közepe valaminek - számomra az, ami legbelül, középen van bennünk: a szív. Nekem az a legnagyobb élmény, ha valaki szívből játszik. Elég meghallgatni a legnagyobb példaképemet, Michel Petrucciani-t - az egész szíve, lelke benne van a zenéjében. Attól ilyen fantasztikus. Nekem a hideg profizmus sosem jött be.
Mindig is úgy választottam zenésztársakat, hogy baráti kapcsolat legyen köztünk. A visszajelzések pedig igazolták, hogy jól működik valami: a közönségünk mindig azt mondja, olyan jó látni, hogy lejön a színpadról az öröm, kiül az arcunkra, hogy szeretjük azt, amit csinálunk.
3) Kik voltak az alapító tagok? Ha jól emlékszem, eleinte trió formációban játszottatok...
Az alapító tagok ugyanazok, akik most is játszanak a zenekarban: Almási Kornél (basszusgitár), Horváth Zoltán (dob) és én (billentyűk). A trió formáció nagyon komoly
kihívás mindegyik tag számára, egy nagyobb zenekarban el lehet lébecolni, például sokszor csak arra kell figyelni, hogy ha a többiek már abbahagyták a zenét, akkor te is tedd ugyanazt :), vagy ha bejátszol egy kegyetlen hangot oda, ahová baromira nem kellett volna, megúszhatod azzal, hogy furcsán nézel egy másik zenészre :), de a triónál mindenki reflektorfényben van, a legkisebb rezdülés is előtérbe kerül. Petrucciani mellet a másik nagy példaképem Chuck Loeb, Grammy-díjas amerikai gitáros, tulajdonképpen az ő zenéjén nőttem fel :) Életem egyik legszebb ajándéka az volt, hogy a trióhoz meghívtuk őt játszani és elfogadta a felkérésünket. 2012-ben játszottunk együtt a nagy példaképemmel - hihetetlen érzés volt! Az alapszituáció persze iszonyú rémisztően hangzik: itt a világ egyik legnagyobb gitárosa, velünk fog játszani, húúúú, még azt is elfelejtjük ijedtünkben, amit egyébként tudnánk... Aztán megérkezett Chuck a próbára, megölelgetett minket, mintha ezer éve ismernénk egymást, aztán felkapta Zoli legnagyobb dobját és becipelte :) Leültünk zenélni és olyan szeretet áradt belőle, ami felemelt minket is, és mindannyian olyan jól játszottunk, mint addig még soha :)
4) Mikor és hol fedezted fel magadnak Mezei Róbertet?
Robi egy stúdiómunka kapcsán keresett meg engem azzal, hogy szeretne felvenni egy dalt, amit a kisfiának írt, ez lenne az egyik szülinapi ajándéka számára. Ez már alapból is nagyon szimpatikus volt számomra: itt egy apa, aki rajong a kisfiáért - ő most 2 éves - és egy dalt akar neki adni ajándékba. Írt hozzá egy nagyon kedves szöveget, amit fel is énekelt a stúdióban. Már az első alkalommal feltűnt nekem, hogy Robi milyen jó ízzel gitározik, így amikor elkészült a szülinapi dal, megkérdeztem tőle, mit szólna hozzá, ha megcsinálnánk instrumentálisra a dalt. Kicsit átdolgoztuk, újraértelmeztük és felvettük így is. Akkorra már igazi barátság alakult ki köztünk, így szinte természetes volt, hogy meghívom az INTERMEZZO-ba játszani :)
5) Mikor és hol rögzítettétek a "Song for My Son"-t?
Az én stúdiómban vettük fel egyszer, kétszer, sokszor... mindig új ötleteket találtunk ki hozzá, a régieket kidobtuk, sőt volt olyan pillanat, amikor Robi azt mondta, á, inkább ne is csináljuk, úgy érzi, nem is olyan jó ez a dal. Mindketten borzasztóan maximalisták vagyunk, és ha nem érezzük azt a bizonyos pittyet a fejünkben, akkor inkább hagyjuk az egészet. De muszáj volt megcsinálni mégis, mert olyan intenzíven zakatolt a fejemben a dallam, hogy többször arra ébredtem reggel :) Robi ugyanígy járt, úgyhogy újra kezdtük az egészet és végül olyan lett, ami nekünk is tetszik :) Most már nagyon örülünk, hogy mégis megcsináltuk :)
6) Lesz a győzelem után CD is? Egyáltalán hány óra stúdióidőt kaptatok Dorozsmai Pétertől (Tom-Tom Stúdió)?
Nagyon sok dalunk összegyűlt, feltétlenül szeretnénk egy CD-t, a Tom-Tom Stúdiótól kaptunk 40 órát ajándékba.
7) Hol léptek fel a közeljövőben?
Legközelebb Szekszárdon játszunk október 16-án, majd lesz koncertünk a BMC-ben, a Cserepesházban és az Erzsébetligeti Színházban, sőt reményeink szerint Londonban is :)
