ADYTON Együttlét – 4. nap
A nagymarosi Szabados György szellemiségében fogant „tábor” első napjáról az egyik főszervező, Molnár Csaba küldött imént rövid beszámolót, amit Ekési Orsolya fotóival ékesítek! – A szerk.
Csütörtök
Azt is mondhatnám, hogy Maloschik Robival egyszerűen időátlapolódásba keveredtünk. Csakis ez lehetett az oka, hogy miközben én helyszíni on-line tudósítóként gépelem ezeket a sorokat, az ő beszámolója ugyanerről a napról már rég (múlt péntek óta!) fent van a Jazzma hírei között. Hogy az efféle időutazás valóban lehetséges, csak meg kell nézni a fotókat.
Vitathatatlanul Robi, Csányi Attila és Ráduly Misi hallgatja érdeklődve a Regölés próbáját az Adyton Zene Műhelyben. Sőt mi több, legott meg is vitatták a hallottakat.
Reggel szikrázó napra ébredtünk. A 9 órási reggeli előtt Grencsó Pistivel megejtettük szokásos folyónézésünket. Jó az szemnek, léleknek és hangokkal csordultig telt füleknek egyaránt.
Pozsár Máté elszántan futotta kora reggeli penzumait a sétányon.
Relax - Lukács Péter és Kisgyörgy Ilka + Grencsói vigyázó szemek
Mielőtt a Maloschik kommandó elgyönyörködhetett volna a Bogi vezette össznépi testedzésben, én kimentem eléjük a vasútállomásra. Épp beérkezett a szerelvény, 9 óra 58 percet jelzett Stirlitz órája. Megálltam a felüljáró alatti téren, hogy illőn fogadhassam vendégeinket. Csupán két lejárat van, ám hiába vártam őket az előre megbeszélt időben, egyiken sem jöttek le. Nyargaltam tovább bokros teendőim után.
Ufonauták beszélgetnek
Később nagy meglepetésemre ott ültek a Sigil udvarán és kedélyesen beszélgettek Bognár Ferivel, mint akik kezdetektől fogva ott voltak. Már itt kezdett gyanús lenni, hogy valami baj lehet az idővel vagy mégis csak ufók ők.
Robi, Makkai Laci, Ördög Gabi, Grencsó Pisti, Benkő Robi
Ebéd után felelevenítettük a Syrius dicső múltját, és Kimmel "Apó"-t, aki kenyérkeresetként londínerkedett, miközben Szabados György új utakat törő zenekarában játszott. Majd a gőzerővel készülő Szabados György honlapról tájékoztattuk az érdeklődő hallgatóságot.
A honlapkészítők egyik jeles tagja Bognár Feri, aki hihetetlen szívóssággal nyomozza ki és sorakoztatja időrendbe a sok-sok hangfelvételt. A másik jeles tag maga Ráduly Mihály, aki azon igyekszik, hogy egy díszdobozos összeállítással lepje meg a világot, a tengernyi felvétel között válogatva és kutakodva. Jómagam a digitalizálással és az egyéb hangi, számítástechnikai teendőkkel bajmolódom. Megemlítettük Polai György nevét is, aki óriási írott dokumentumot gyűjtött össze és rendszerezett az évtizedek során. Mire elmeséltük a lényegi pontokat, már kezdődött is a délutáni műhelymunka.
Ségercz Ferenc és Illés Benjámin
Estére maradt a kellemes langymeleg idő. Bogi mosolygós lénye visszautazott Bécsbe. A koncerten már határozottan érződött a hétfő óta tartó munka. Egyre több fölösleges hangtól szabadultak meg a muzsikálók. Viszont a játékban megszólaló hangok egyre inkább megteltek erővel, mondanivalóval. Ilka már saját verseiből is megmutatott egyet. Amolyan kisgyörgyilkásan énekbe öntve.
A szerdán még hajnal fél négyig tartó beszélgetés, ma már "csak" éjfél után két óráig tartott.
Apropó szerda!
Szerdán tartottuk az irodalmi szellőzködést, ahol is elbeszélgettem Ördög Gábor költővel, a Beatvacsora című kötetéről. Titokban azt remélve, hogy talán megérinti a zenészek lelkét a dolog, és egy-két nap múlva hozzányúlnak a maguk módján. És úgy is lett, két nap múlva.
