NAGY JAZZ-SHOW A PALOTÁBAN, AVAGY TOMMY VIG OLIMPIAI ARANYSZIMFÓNIÁINAK ŐSBEMUTATÓJA 2013. DECEMBER 1-ÉN SZÖVEG: MÁRTON ATTILA FOTÓK: SOMOGYVÁRI PÉTER

Vasárnap délután rendhagyó jazzkoncertnek voltunk tanúi a belvárosi Duna Palota fényes színháztermében, ahol a Budapest Jazz Orchestra mutatta be (a szerző vezényletével) Tommy Vig nyolc önálló tételből álló zeneművét, amelyet a 2012-es Londoni Olimpia aranyérmeseinek tiszteletére komponált. A program azonban nemcsak ebből állt, ezért is írtam a címben – egyáltalában nem pejoratív értelemben – a „nagy jazz-show” kifejezést.

Már hetek óta foglalkoztatta a sajtót és az elektronikus médiát ez a koncert. A sajtóértekezleten és egyben zenekari próbán megjelent Szilágyi Áron is, míg az MTV egyik „Ma reggel” című műsorában Berki Krisztián is ott volt Tommy oldalán. Még a Nemzeti Sport is írt a készülő koncertről és ismerőseimtől tudom, hogy még számos helyen volt szó a nagy eseményről. Azt pedig, hogy mennyi fáradságos munka előzte meg a bemutatót, azt maga Vig Tommy mondta el nekem, de ezt jómagam is el tudtam képzelni.

A bemutatót megtisztelte jelenlétével a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának elnöke Dr. Nébald György és az aranyérmes olimpikonok közül is többen (Berki Krisztián, Pars Krisztián és Kozák Danuta) a többiek konferencián (Szilágyi Áron), vagy sportesemény miatt nem tudtak megjelenni.

A monstre program kitűnően követhető volt, nemcsak Zelinka Tamás műsorvezető szakszerű konferálása révén, de a minden információt tartalmazó, szépen kivitelezett programfüzet segítségével is. A big band és Vig Tommy dob- és vibrafonjátéka mellett az est szereplői voltak még: Benkó Sándor, a közismert zenekarvezető és klarinétos, Weiner Sennyey Tibor költő-előadóművész és Darab Katalin táncművész, valamint Ruttka Ferenc festőművész, aki a zene keltette impresszióit nonfiguratív festményeken rögzítette, amelyeket a kivetítőn az alkotás közben nyomon követhettünk.

A zene a big band ritmusszekciójának (Gyárfás István gitár, Juhász Attila zongora, Sárkány Sándor bőgő és Juhász Márton dob) kíséretével Vig Tommy „Mozgás” című darabjával vette kezdetét, amelyben a szerző vibrafonozott. Ennek során a BJO tagjai is bevonultak, majd Zelinka Tamás bemutatta őket. A darab azt volt hivatva érzékeltetni, hogy mind a sportban, mind pedig a zenében milyen fontos szerepet játszik a ritmus.

Ezt követően Mia Kim, Tommy bájos dél-koreai származású felesége énekelt a big band kíséretével, stílszerűen Gershwin „I Got Rhythm”-jét, majd Tommy megzenésítésében Petőfi Sándor „Füstbement terv” című költeményét – magyarul. A standard-ben együtt vibrafonozott a házaspár, ami nagy sikert aratott, beleszőtték az Örömódát és Mia hatalmas cintányérok összeütésével zárta a darabot.

Dr. Nébald György köszöntő szavai után az Aranyszimfóniák következtek. Minden tételt Weiner Sennyey Tibor egy-egy – az illető sportágra utaló – verse, valamint a ritmusszekció és Tommy cintányér és csörgődob játékának kíséretével Darab Katalin táncművész egy-egy rövid koreográfiája vezetett be, amely ugyancsak az aktuális sportágra vonatkozott.  A tételek után a jelenlévő olimpikonok szóltak néhány mondatot.

A zenekari darabok nagyon hatásos, vérpezsdítően szvingelő zeneművek kb. 7-8 perc terjedelemben. Nem csoda a kis remekművek születése, hiszen Tommy nemcsak kiváló komponista és hangszerelő, de több évtizedes hollywoodi munkája során rengeteg filmzenét készített, stúdió munkákban vett részt, saját big bandet működtetett stb. A Budapest Jazz Orchestra-t, örök kedvencemet pedig aligha kell bemutatni: a legkiválóbb hazai jazz zenészeket találjuk soraiban.  Bár a koncert „előzetesében” bőségesen írtam az egyes tételek várható „kivitelezéséről”, itt is gyorsan megismétlem ezeket, már a koncerten történtekkel kiegészítve. Az első „Aranylányok” című darab a női kajak négyes hölgyeire célozva a trombitakórus improvizációjával fejezte ki a verseny izgalmát. A „Magyar erő!” Berki Krisztián tornász erőfeszítéseit Koós-Hutás Áron frenetikus trombitaszólójával érzékeltette. Harmadikként a Dombi-Kökény kajak páros küzdelméről hallottunk zenekari játékot „Kajakra!” címmel.

Szünet után a kalapácsvető Pars Krisztián tiszteletére írott „Vetés–aratás” című tétellel folytatódott a program. Ebben Kovács Zoltán tuba- és Zana Zoltán baritonszaxofon-szólója fejezte ki a sportág jellegét és a bajnok erejét.  A „Vívás” című tételben Schreck Ferenc és Skerletz Gábor harsonapárbaja jól illusztrálta a győztes (Szilágyi Áron) párviadalát ellenfelével. A „Tántoríthatatlan!” című darab Risztov Évát köszöntötte Juhász Attila zongoraszólójával. Kozák Danuta kapta az „Aranyos Danuta” című kompozíciót, ebben a tételben Kollman Gábor altszaxofon-szólója fejezte ki a kajakos küzdelmét. Végül Gyurta Dániel mellúszó tiszteletére szólt a „Pont!” című tétel  Schreck Ferenc harsonaszólójával.

Az ősbemutatót a „When the Saints Go Marchin’ In” című közkedvelt melódia követte Benkó Sándor vendégjátékával, Juhász Marci helyére pedig Vig Tommy ült be a nagyzenekarba a dobokhoz. Ezzel is a sport és a jazz lüktetését, a ritmus fontosságát kívánták érzékeltetni. Berlioz „Rákóczi induló”-ja zárta a koncertet, ami feltétlenül a magyar sikereket ünnepelte meg. Ami viszont nem szerepelt a programban, ez évben egészen pontosan július 14-én volt 75 éves Tommy. A július nem a legjobb időpont egy születésnap megünneplésére (magam is júliusi vagyok), így ez a koncert egyben Tommy nevezetes évfordulóját is ünnepelte. A „Happy Birthday” dal a BJO előadásában tényleg felemelő volt, mindenesetre sokkal jobban élveztem, mint a szokásos fahangú amatőrök előadásában. Szép és emlékezetes délután volt!