A magyar jazz kiapadhatatlan tehetségforrásának legújabb bizonyítéka, a Juhász Márton Quartet

Megszokott dolog, hogy a Harmónia Jazzműhely kínálatában mindig valami ínyenc falatra bukkanunk. A Pallai-Kerekes duó által szervezett sorozat legújabb koncertjében sem csalódott a Budapest Jazz Club gyérszámú, de annál lelkesebb közönsége.

Valószínű, hogy Pallai Pétert, a BBC egykori munkatársát talán Londonba szólította a kötelesség, Kerekes Györgyöt meg lefoglalták városfejlesztési munkái, mivel a magyar jazz zenéért fáradhatatlanul és tiszteletreméltóan munkálkodó páros egyik tagja sem volt jelen. Így a konferálás és az együttes bemutatása a zenekarvezetőre, Juhász Mártonra hárult. A legendás bostoni Berklee School of Music-ban tavaly végzett dobos maradéktalanul eleget tett eme feladatának. Zárójelben jegyzem meg, tudom, hogy „ha”–val kezdődő mondatok mit sem érnek, de eljátszottam a gondolattal, hogy ha a hetvenes évek fiatal üstökösei is megkaphatták volna a szabadság ajándékát, talán magyar uralomról írna a Down Beat… De visszatérve a jelenbe, kitűnő zenészeknek tapsolhattunk. Ávéd János tenorszaxofonon és szopránon is megörvendeztetett, Gayer Mátyás, akit én most hallottam először, igazolta Pallai Péter előzetes információját és biztos ízlését, miszerint zseni, a Barcza Horváth József helyére beugró Farkas Norbert pedig finom játékával jól illeszkedett a zenekarba. A kínált étlap a legkifinomultabb ízlést is kielégítette, hiszen olyan szerzők művei hangzottak el, mint Joe Henderson, Thelonious Monk vagy éppen Wayne Shorter. Az egyedi hangvételű feldolgozásokban helyenként Ávéd János vette át az irányítást, helyenként karmesterként irányítva, teret engedve társai szólóinak. Ebből nem alakult ki hatalmi harc, bizonyítva, hogy a jól értelmezett demokrácia csodákra képes. Ennyi remek és személyre szabott feldolgozás hallatán felmerült bennem az igény a saját szerzemények iránt, de erre a következő koncertig biztosan várnom kell a frissen alakult Quartet esetében. Addig is sok alkotással eltöltött napot kívánok a zenészeknek, mindegy hogy kinek a nevén szerepel a formáció, legyen az Gayer Trio, Ávéd János Unity vagy Juhász Márton Quartet akár.

(Annyit azért hozzá fűznék, hogy nekem ugyan nincs olyan kifinomult ízlésem, mint öreg barátomnak, PP-nek London Town-ban, viszont én már 18 éves korában felléptettem Gayer Matyit a Jazz a Márványteremben sorozatomban, majd a következő évben a Zsámbék Jazz Open 2010-en, majd a következő év tavaszán az általam a régi BJC-ben szervezett Balogh Csibe Jenő Jazz Zongora Tehetségkutatón, amit meg is nyert, így még az év szeptemberében felléphetett a jubileumi 40. Debreceni Jazz Napokon… Juhász Marcit pedig első éves Berklee-sként, mikor itthon még senki sem ismerte. Nos, ne lepődjön meg senki, ha a Juhász Márton Quartet fel fog lépni a 2014-es Debreceni Jazz Napokon. Engem ugyanis annyira meggyőztek, hogy a koncert után szedelőzködő fiúkat a színpad szélére hívtam és bediktáltam nekik július 26-át, amit mind a négyen beírtak az okostelefonjukba! – A szerk.)